131227. lajstromszámú szabadalom • Csulópánt pápaszemkeretekhez

131227. 3 ket ia talpaklat 'erősítjük, úgy, .amint ezt ,a 7. és 8. ábrán láthatjuk, a csuklóidarab 13 tengelye mind ;a 14 kengyelszár egyenesvonalú részéhez, mind a 15 foglalat, illetve 5 a pápaszemkeret részarányossági síkjához képest is ferdén, azonban mind a 14 szár 16 síkjával, mind. ,a 15 foglalat síkjával is párhuzamosan helyezkedik el. Láthatj|uk továbbá, hogy ez a két sík, neviezletesiqn a 10 14 szár 16 síkja és a 15 foglalat síkja, egymással párhuzamos helyzetbe hozható azzal, hogy a 14 szárat a 13 forgástengely körül .átfektetjük, ami biztosítja azt, hogy a pápaszemkeret vastagsága a kengyelszáif> rak átfektetett állapotában az ismert kivitelekhez képest csökken. A pápaszemkeretek kengyeliszárai a foglalathoz való' csatlakozás körzetében hosz1

szúkás keresztmetszetűek, -ami lehetővé te-20 szí a csuklóféldarab felerősítését. A 7. ábra szerinti 16 sík' az a sík, mely a száriat keresztmetszetének nagyobb menete irányában metszi, azaz a 16 sík a szár keresztmetszetének a nagyobb átmérője iránya-25 ban halad a 14 szárnyaknak a csatlakozási hely felőli végén át. Az ilyen csuklódarabokhak szelvényes rúdból, mint kiindulási anyagból való előállításához nem kell a rúdnak az 1, illetve 30 2 talpakat adó részét a vastagság irányában túlméretezni, ami a szokásos csuklódaraboknál el nem kerülhető ahhoz, hogy lehetővé tegyék a szelvényes rúd e részletén az egyik csuklőiféldarab támaszfelüle-35 lének ferde lemarását. ' Ha ellenben a csuklódarabot úgy állítjuk elő, hogy a gyűrűs csuklórészekét a talphoz forrasztjuk, ezt a forrasztást a találmány esetében olyan alkotó mentén vé-40 gezbetjük, mely párhuzamos a talp támaszfelületével, azonban ferde e talp kö~ zépsíkjához képest. Ha a csuklódarabokat a szárakra és a foglalatra egyszerűen ráhelyezzük, úgyszó-45 pészeíUeg lelönyösebb, .ha, iamjnt ezt a 6. ábra mutatja, a csukló forgástengelyéhez viszonyítva ferdén ,a talpnak csupán ama rószletét irányítjuk, mely a támaszlelület síkjára vett vetületében a 6, illetve 9 csuk-50 lórészeketti túlér, vagyis csupán az 1, illetve 2 talpaknak oldalirányú részletét irányítjuk ferdén. Hogy e Gsuklóteklarabok oldalsó szélének lecsiszoláísát megkönnyítsük, három-55 szög általános alakja szerint kiképezett talpat i,s alkalmazhatunk, amint ezít a 6. ábr;a jobboldali részén szakadozott vonalak jelzik. Nyilvánvaló, hogy az —a— és —b— szögecseknek nem kell szigorú értelemben egymással egyenlőknek lenniök. E szögek 60 nagysága függ egyrészt a 15 foglalat frontális —c— ferdeségétől a 14 szárak egyenesvonalú részéhez viszonyítva és a 14 szárak 1(5 síkjának ia pápaszemkeret résziarányossági síkjához viszonyított, oldalirányú, 65 —b— ferdeségétől, másrészt pedig attól, hogy mindegyik csukljóféklarab csatlakoztató! talpának milyen orientációt kívánunk adni 'a pápaszemkeret ama részletein, amelyekhez ezeket a csuklódaraiboklat erősít- 70 jük. így tehát 'egyszerűen az —a—és— -b— szögek megválasztásával meg van a lehetőségünk arra, hogy kielégítsünk minden feltétéit, amelyet egy pápasziemkeret lek teljesítenie kell ahhoz, hogy helyesen igázod- 75 jék minden egyén fej alakjához és Egyben szépéíszetileg is előnyös külsőt kapjunk'.. A 7. és 8. ábrán feltünteti pápasaemkereten ezeket az —a— és —b— szögieket a —c—, illetve —d— (szögekkel egyenlőnek 80 választottuk és emellett ezek a szőgjek, amint ez gyakran lehetséges, egymással is egyenlők. A —c— szög állapítja meg a foglalat ferdeségét, amit frontális, hajtásnak nevezhetünk. Ezt a hajtást az 1 tialp;

közép- 85 vonalának a 13 forgástengelyhez viszonyított --a— hajlásia révén adjuk meg. A —d— szög állapítja meg a szár egyenesvonalú részének tengelyvonalán és a szár hajlított végén átmenő síknak a haj Iá- 90 sát a pápiaszemkeret résizarányossági síkjához képest. Ezt a hajtást »a szárak oldalirányú hajtása« kifejezéssel jelölhetjük. A találmány szerinti csuklós pánttal felszerelt pápiaiszíemktereíekbien ezt az oldal- 95 irányú hajtást a 2 talp középvonalának a 13 forgástengelyhez viszonyított és a—b— szögnek megfelelő ferdeségével adjuk meg. E feltételek raeliiett a 2 talp a pápasziemkeret részarányossági síkjára merőleges too irányban helyezkedik el, a másik csuklóféldarab 1 talpa pedig a 14 szár egyenesvonalú részével párhuzamos helyzetbe kerül. Ezenfelül ia szárnak a foglalatra való, áífektetcse után a;x 1 é(s a 2 talpak iegymás- io5 sal lényegileg párhuzamosak. A 7. és 8. ábrán minden további nélkül megállapítható, hogy a találmány szerinti csuklópántokkal felszeneit pápasziemkieretekben a keingyelszárak kiertesztmeíszetének' 110 nagyobb átmérője- szerint a szárakon átmenő 16 sík azon a helyen, ahol a csuklópántot rögzítettük, nem 90°-ot zár be a sziemközépponlokat összekötő vízszintessel, ha-