131205. lajstromszámú szabadalom • Geokémiai kútvizsgáló eljárás, főként széntartalmú üledékek, mint olaj, gáz stb. felkutatására

2 131205. szintjeiben vettünk, úgynevezett mintává lehet átalakítani. Pl. 15 m mély fúrásból vett szelvényeket lehet egyetlen mintává egyesíteni és elemezni a leírt módon. To-5 vábbá e behatolási övezeteket is (lehet egymással egyesíteni (összekötni) és így még nagyobb egyenletességet biztosítani. Ezt úgy kell érteni, hogy az összetett mintát lehet képezni 7.5 m-es fúrásszelvé-10 nyékből, melyekből az egyik az, amit az előző mintában használtunk és 7.5 m-t veszünk aztán az újabb fúrásból. Ha a megfigyelésre kiválasztott szervetlen alkatrész olyan, ami a fúrófolya-15 dékban nem fordul elő, a szelvénynek vagy magnak közvetlen elemzése kielégítő útmutatást nyújthat. Mindazonáltal célszerű a mintát olyan kezelésnek alávetni, ami biztosítja azt, hogy :a benne 20 meghatározott szervetlen alkatrósz az,'ami a mintában eredetileg is bennvolt. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módja ezért az, hogy a mintákat előbb vízzel való mosási eljárásnak vetjük alá, 25 mely művelet eltávolítja mindazt a vízben oldható sót, ami a fúrófolyadékban jelen lehetett. Ez a mosói novelet eltávolítja mindazokat a finoman elosztott szervetlen részecskéket is, melyek a í'úrófo-30 Iyadékból rakódtak le a mintára. Ha a minta elég kemény darab föld, a legjobb az, ha vízzel átöblítjük azért, hogy lemossuk róla a lazán rárakódott részecskéket s aztán morzsoljuk össze vízben, 35 hogy kioldjuk a benne levő oldott szervetlen anyagtartalmat. Kimosás után a mintát megszárítjuk, porítjuk és mérjük. A lemért száraz mintát azután olyan savval kezeljük, mely a 40 karbonátokat elbontani képes, de nem tartalmazza azt az iónt, amire vizsgálunk. A savas kezelés után, vagy ha szükséges azzal egyidejűleg a keresett alkaIrészből vizes kivonatot készítünk és a kivonatot meg-45 elemezzük a kiválasztott alkatrészre s a kapott adatol aztán a minta súlyára vonatkoztatjuk. Az egyik megvalósítási mód szerint ahelyett, hogy a meghatározott alkatrész 50 mennyiséget a minta súlyára vonalközbatnók, sokkal egyenletesebb eredményt kapunk, ha a minta karbonát tartalmát határozzuk meg és a meghatározott alkatrész súlyát erre a karbonáttartalomra vo-55 natkoztatjuk, amikor karbonát alatt itt vízben nem oldható karbonátokat értünk. Önként értetődik, hogy amint a 129563. sz. törzsszabadalmunk leírásában írtuk, bármiféle kívánt szervetlen alkatrész vagy ión használható indikátornak. PL a min- 60 tákat meg lehet elemezni kloridtartalomra, szulfáttartalomra, karbonáttartalomra, nitráltartalomra, bikarbonáttartalomra, hidrogéniónkoncentnációra, vagy bármely más anion- vagy kationkonoentrációria. Ter- 65 meszelésen az esetben, ha a mintákat kai"bonáttartalomra vizsgáljuk, akkor az eredményeket nem lehet karbonáttartalomra vonatkoztatni, de ez esetben kívánatos az, hogy csak vízben nem oldható karboná- 70 tokra végezzük el a vizsgálatot. A találmány szerinti eljárásnak különös előnye az, hogy alkalmazható régi mintákra, vagyis olyan minták vizsgálatára, melyeket régóta felhagyott kutakból vettek s így lehe- 75 tővé teszi az eljárás ilyen kutak teljesítő képességének felülvizsgálatát. Gyakran tapasztalták azt, hogy egyidőrc felhagyott kutak ismét termelőképessé váltak, ha mélyebbre fúrunk és a találmány sze- so rinti eljárás egyik fő előnye az, hogy ilymődon ezeknek a felhagyott kutaknak a kijavítását lehetővé teszi. A találmány gyakorlati végrehajtásából kapható következtetések természete vilá- 85 gosabban kitűnik a csatolt rajzmelléklelből, melynek egyetlen ábrája oly diagramm, mely feljegyzéseket tartalmaz ugyanabból a kútból vett minták különböző szervetlen alkatrészekre való vizs- 90 gálatáró]. Ami a rajzmelléklet ábrájának részleteit illeti, az --1-- jelzésű függélyes vonaltól balra eső területrészen ábrázolva vannak a kapott, savban oldható alkatrészre vo- 95 natkozó koncentrációk vastag vízszintes vonalakkal, az —1— és --2— függélyesek közötti területen ábrázolva vannak a haloid koncentrációk ugyancsak a berajzolt különböző hosszúságú vastag vízszin- 100 tes vonalakkal, míg a —2— és —3— jelzésű függélyesek közötli területen ugyanily módon a szulfátok koncentrációi vannak feltüntetve. A diagramm alsó részére írt számok szerint az —1— függélyes vo- 105 nal jelenti a savban oldható alkatrészek koncentráció értéke zérus pontját s ettől balra odaírt százalékszámok a minták súlyára vonatkoztatott savban oldható alkatrészkoncentrációkat jelentenek. Az 110 —1— es —2— függélyes vonalak által határolt terület aljára írt 0.100, 200 és 300 szám a minták haloidkoncentrációját jelzik akként, hogy e számok annyi súlyrész