131195. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vegyi folyamatoknak gázban vagy folyadékban való foganatosítására

2 131195. nek gyújtását, adott esetben az —E— elektródára helyezett csúccsal könnyíthetjük meg. Hosszabb üzem után ebben az esetben is mutatkozik az —E— elektródán bizo-5 nyos mérvű leégés, mely azonban nem okoz lényeges elhangolást, mert az ilyen elektróda kapacitása a környezethez képpest csekély szokott lenni és hozzá még a szekunderkör elkerülhetetlen vezetékei- 10 nék és csévéinek kapacitásai párhuzamosan vannak kapcsolva. Ezenkívül a nagyfrekvenciájú adó véletlen feszültségváltozása csak az —F— láng nagyságát változtatja, míg az 1. ábra szerinti ívfénynél a gene-15 rátorban véletlenül beálló f észültségcsökkenés, az állandó elektródatávolság következtében, a kisülést könnyen megszakíthatja. A felhozott előnyök alapján a találmány 20 abban van, hogy gázban és folyadékban • végbemenő vegyi, folyamatoknál egysarkosan égő nagyfrekvenciájú ívfényL használunk. A 3. ábra alapvelő kiviteli példát mutat. A —G - fémfalú reakciósedényben 25 —E— ívfényelek Iroda van. Az elektródát pl. kerámiai anyagból álló szigetelő -B alapon át nagyfeszülségbiztosan a tarlány belsejébe vezetjük. A nagyfrekvenciájú —S-- adó, úgy mint a 2. ábra szerinti el-30 rendezésnél a kisülési a —K, K'— csatolóberendezésen és •—L-- hangolóvariométeren át táplálja. A —G—• edényt célszerűen földeljük. A könnyebb gyújtás végett az —E-~ elektródán vezelő anyagból való --Sp— 35 csúcsot alkalmaztunk. A találmány szerinti berendezés különös előnyeként hozzuk fel még, hogy az eddig ismert, 1. ábra szerinti kétsarkú ívfényberendezéssel ellentétben, az edény fa-40 ián át csak egyetlen elektródát kell átvezetni és az clektródatávolság szabályozására, illetve állandó értéken való tartására mechanikai szerkezet nem szükséges. Magától értetődik, hogy bizonyos rend-45 szabályokat, melyeket a vegyi reakciók foganatosításánál a szokásos kétsarkú ívfénykisülésnél meghatározott esetekben előnyösen alkalmazunk, mint pl. az ívfénynek mágneses mezővel vagy erőteljes gázáram-50 mai való széthúzását, a találmány szerinti .egysarkú lángkisülésnél is felhasználhatjuk. 1 rajzlap felelős kiadó: ár. laduiuéri SiMEß ..JÖVŐ" Nyomdaszuvetkezet. Budaüest, IX.. i Ugyanúgy lehetséges természetesen, hogy egyetlenegy gáztérben több kisülési lángot egymással párhuzamosan kapcsoljunk. Különösen előnyös, ha az ívfény induk- 55 ciójának legalább egy részét a 4. ábra értelmében a —G— reakciősedény belsejében helyezzük el. Ezzel elérjük, hogy a szekunderkor feszültségének legalább egy része a tartány belsejében keletkezik és 60 ezért az elektróda hozzávezetését az edény —B— fenekén át kevésbbé magasfeszültség ellen kell szigetelni, továbbá az ott fellépő és a feszültség növekedésével együttjáró el nem kerülhető kapacitás kevésbbé ká- 65 ros (az L:C viszony a szekunderáramkörben növekszik). Szabadalmi igénypontok: 70 1. Berendezés gázokban vagy folyadékokban végbemenő vegyi folyamatok foganatos!' ására nagyfrekvenciájú váltóárammal táplált villamos ívfénnyel, melyre jellemző, hogy a nagyfrekvenciájú áramot egy- 75 sarkosan egyetlen ívfényelcktrődához vezetjük, melyen a kisülés láng alakjában eltolási áramként a föld felé vagy, adott ég, miniellelt a nagyfrekvenciájú áram cselben földelt, ellensúly felé folyik. 80 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az ívíényeleklródán elrendezett az ívkisülés gyújtásának megkönnyítésére való vezető anyagú csúccsal. 85 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a reakciósedényben, elrendezett két vagy több párhuzamosan kapcsolt ívfényeleklródával. 90 4. Az 1.., 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reakciós edény legalább részben fémből van. 5. A 4. igénypont .szerinti berendezés kivitelt alakja, azzal jellemezve, hogy az edény fémrésze földelt. 6. Az 1---5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ívfénykör induktivitása- 10

° nalc legalább egy része a reakciósedény belsejében van elrendezve. melléklettel. NIK ISTVÁN m. kír. szabadalmi bíró. rkei-u. IT. Tei.: 1S2-27S. Fel. vez.: Demjen Ferenc