131173. lajstromszámú szabadalom • Összehasonlító folyadékoldatok hidrogénionkoncentrációjának üvegelektróda alkalmazásával való meghatározására
Megjelent 1943. évi február hó. 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 181178. szám. IV/h/1. (XVII/e.) osztály. — G—9438. összehasonlító folyadék oldatok hidrogéniónkoncentrációjának üvegelektróda alkalmazásával való meghatározására. Jenaer Glaswerk Schott & Gen., Jena. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 14. Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 24. Oldatok hidrogéniónkoncentrációjának összehasonlító oldattal érintkezésben álló üvegelektródákkal való mérésénél az elektródaüveg és az összehasonlító oldat kö-5 zött rendszerint intenzív ionkicserélődés megy végbe, ami abban nyilvánul, hogy az elektróda potenciálja az oldat töménységének változása függvényében változik. Az elektróda potenciáljának változása foto kozatosan annyira csökken, hogy az üvegelektródák a hidrogénionkoncentráció meghatározásához használhatók, anélkül azonban, hogy eddig a potenciál teljes állandósága elérhető lett volna. Ismeretes, hogy 15 e hátrány kiküszöbölése végett az összehasonlító oldatot használat előtt elektródaüvegből álló üvegszemcsék fölött tárolták vagy az oldathoz kezdettől fogva oly anyagokat adagoltak, melyek az üveg és a fo-2o lyadék egymásrahatása következtében az üvegből idővel egyébként is az oldatba mennének. Összehasonlító rendszerként az üveggel vegyileg rokon kovasavgéleket is használtak. 25 A találmány értelmében nagy mértékben állandó elektródapotenciált érhetünk el, ha az eddig szokásos vizes oldatokat legalábbis részben nem vizes folyadékokkal helyettesítjük. A nem vizes folyadékok az 30 elektróda üvegére egyáltalán nem fejtenek ki hatást és így a potenciaváltozást nem befolyásoljak. Hogy az összehasonlító folyadékba merülő elvezetőelektródán is meghatározott 35 potenciál alakulhasson ki, az összehasonlító oldatba célszerűen annak az anyagnak a vegyületét adagoljuk, amelyből az elvezetőelektróda készült. A találmány szerinti összehasonlító folyadékot például olymócton állíthatunk elő, 40 hogy standard acetátot nem vizes alkatrészként azonos mennyiségű dioxánnal keverünk és, klórezüstelektródát feltételezve, e folyadékhoz jó potenciálelvezetés végett nátriumkloridot adagolunk. A kitűzött 45 célra alkalmas folyadékot állíthatunk elő úgy is, hogy elektródaüvegből álló darán tárolt és adalékként alumíniumfoszfátot tartalmazó 0,1 n sósav 3()o/o-nyi mennyiségét nem vizes alkatrészként 700/0 ctilalko- 50 hollal keverjük és, platinából készült elvezetőelektródát feltételezve, ehhez az elegyhez járulékosan kinhidront adagolunk. A rajz példaként részben metszetben és részben nézetben üreges —a— üvegelektródát tüntet fel, amelybe a találmány szerinti —b— összehasonlító folyadékot töltöttünk. Az elektródának —ax — membránja és —a2 — csőtoldata van, melyen —c —csailakozószorítót rögzítettünk. Elvezethető elektródaként ezüstből készült —d— áramvezetőt alkalmaztunk. Az elektródát a megvizsgálandó oldatba merítjük. Mivel az összehasonlító felyadék az üveget igen csekély mértékben támadja meg, azt állandóan az —a— elektródában tarthatjuk. Az —a— elektródát az összehasonlító íolyadékba is bemeríthetjük. Ebben az 70
