131172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi rostanyagok feltárására

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131172. szám. XIV/a/1. (IV/h/1.) osztály. — G—9427. alapszám. Eljárás és berendezés növényi roslanyagok feltárására. Dr. Buday-Goldberger Antal gyárigazgató és Palme Gusztáv üzemvezető, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi január hő 31. Ismeretes hogy az elemi klór növényi oslanyagokra olymódon hat, hogy a lignnel és penlozánnal oldható klórve^yüot alkot, majd pedig hosszabb , beha•a vagy hőhatásra a cellulózét is megadja; kellő időben félbeszakított klór:lés után azonban a ligninvegyületek dha'ók és tiszta cellulózé marad vissza, a folyamat felhasználható növényi gokból cellulózarostok termelésére, ek fonóipari és egyéb textilipari céalkalmasak. mert eljárások gyakorlati keresztüliél azonban különböző nehézségek (.átkoztak, melyek annyira súlyosak, -.y az eljárás a gyakorlatban csak arányg kevés alkalmazásra talált. Á klórgázzal égrehajiott kezelés folyamán ugyanis oly nagy hőmennyiség válik szabaddá, hogy a fellépő magas hőmérséklet miatt a cellulózé nagyrésze tönkremegy, illetőleg ri-le.csége miatt textilipari felhasználásra alkalmatlanná válik. A találmány főcélja a klórgázzal cellulózé rostokat tartalmazó növényi anyagokat olykép feltárni, hogy a magas hőfokok keletkezése és így a cellulóza rideggé álása ekerülhclő legyen, hogy ilymódon >minőségű pamutszerű anyagokat állíthassunk elő. A találmány lényege az, hogy a kezelendő anya;;ol oly ..toronyban vagy kamrában tesszük ki a klórgáz hatásának, mely rekeszekre van osztva és az egyes rekeszekben aránylag kis mennyiségű, egymástól közzel elválasztott fostmennyiségek vannak, amelyek egyrészt önmaguktól is jól hűlnek, másrészt pedig lehetővé teszik azt, hogy szükség esetén hatásos, mesterséges hűtést alkalmazzunk. A csatolt rajz a találmány szerinti berendezés példaképem kiviteli alakját vázlatosan ábrázolja. Az —1— reakciós-toronyban Víszintesen fekvő —2— válaszfalak vannak, amelyeken a kezelendő rostanyag —4— halmazai feküsznek. A —2— válaszfalaknak oldalt felfelé hajló illetve függőleges —9— nyúlványai vannak, hogy a rostanyag ne essen le a válaszfalakról. A válaszfalak előnyösen lyukacsosak, vagy 50 szitaszerűek a gáz átbocsáiása végett, lehet továbbá a rekeszek szélénél helyet hagyni a gázok á'áramolia'ására. Mindez azonban nem feltétlenül szükséges, lehet a rekeszeket egymástól teljesen elválasztani és ez 55 esetben mindegyik rekeszben levő anyagra csak az a klórgáz hat, amelyet e rekeszbe vezettürnk. be vezettünk. A gázbevezetés a —3— csövön át törté- 60 nik, éspedig tetszésszerinti gázforrásbóL) tehát pl. gázpalackból, vagy olyan klórvegyületből, amelyikből klórgáz szabadul fel. A —3— cső —8— elágazásai a gázt az egyes rekeszekbe vezlik, amelyekben az 65 anyagnak lazán elhelyezett, vékony —4— rétege van és így a klór hatása gyors és tökéletes, mert a gáz a rostanyag-halmaz minden részéhez jól hozzáfér, de emmellett az anyag nem is melegszik túlsá- 70