131170. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelt tartályú berendezés alacsony forrpontú cseppfolyósított éghető gázok tárolására és az ilyen berendezéssel ellátott égéső erőgép
Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131170. szám. V/d/2. osztály. — G—9343. alapszám. I^ mmt ^ aamtm Hőszigetelt tartályú berendezés alacsony forrpontú cseppfolyósított éghető gázok tárolására és az ilyen berendezéssel ellátott égési erőgép. Dr. Ing. Grossi Mario mérnök, Róma. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 15. Alacsony forrpontú, cseppfolyósított gázokat, pl. levegőt, hidrogént, metánt cseppfolyós halmazállapotban, hőszigetelt edényekben, kiváltképen kettősfalú vakuum-5 edényekben hosszabb ideig lehet tárolni. Nagyobb tartályokban az óránként elpárolgó folyadék a tartályba tölthető cseppfolyós gáz mennyiségének mintegy Va0 /« át teszi ki. Éghető gázok tárolásánál az 10 elpárolgó gázmennyiség azonban tűzveszélyes. A találmány értelmében az alacsony forrpontú cseppfolyósított gázok tárolására olyan hőszigetelő edényt, kíváltképen kef-15 tősfalú vákuumedényt használunk, melynek a természetes párolgás útján keletkező és meghatározott nyomáson kifúvott gáz ielégetésére való készüléke van. A gáztároló berendezést célszerűen gáz-20 fogyasztó berendezéshez, pl. járművekre szerelt égési erőgépekhez, nyomáscsökkentő szelep közbeiktatásával, vagy tüzelő berendezésekhez csatlakoztathatjuk és csak a nem hasznosítható fölös gázt égetjük 25 el. A fölös gázt célszerűen dróthálóval védett térben égetjük el és a térbe kiáramló gázt segédlángzóval vagy villamos gyujtókészülékkel gyújthatjuk. Az éghető cseppfolyósított gázt célsze-30 rűen olyan járművön szállítjuk, mely az elpárolgó gázt üzemi hajtoam^agkent hasznosítja, így az éghető gázzal belső égésű erőgépet hajthatunk, vagypedig gőzkazán tüzelésére használhatjuk. Ilyen esetben 35 azonban a felhasználandó üzemanyag mennyisége nem mindig arányos a normális hővezetés folytán elpárolgó gáz menynyiségével. A találmány értelmében a cseppfolyós gázt tároló berendezést járulékos hevítőkészülékkel látjuk el, amivel 40 az üzemben szükséges elpárologtatott gáz mennyiségét szabályozhatjuk. A járulékos elpárologtatást végző készülék lehet pl. villamos fűtőtest, mely a cseppfolyós gáz terébe nyúlik, vagy lehet zárt vezetékben 45 körfolyamatosan keringetett hőkicserélő, pl. levegő, melyet pl. égési erőgép kipufogó gázaival melegítünk. A járulékos elpárologtatást célszerűen külön elpárologtató tartályban végezzük, mely a csepp- 50 folyós gáztároló edénnyel össze van kötve. A találmány szerinti berendezés két példaként! kivitelét a mellékelt rajz vázlatosan mutatja. Az 1. ábra villamos fűtőtesttel ellátott tá- 55 rolóberendezést, a 2. ábra pedig * léghévítőviel ellátott berendezést mutat. Az 1. ábra szerinti berendezésnek —1— kettősfalú vákuumedénye van, melyet—2— go hőszigetelőköpeny vesz körül. Az —1— edény és —2— köpeny között —3— köz van, mely felül az —1— edény szájnyílásával, alul pedig a —4— vezetékkel közlekedik. A —2— hőszigetelő köpeny és 55 a közbenső —3— tér alkalmazásával az —1— kettősfalú edény hőfelvételét csökkentjük. A —4— vezeték az —5— gázüstbe torkol, melynek a gázfogyasztó berendezéshez vezető —6— vezetéke, to- 70
