131117. lajstromszámú szabadalom • Kondenzedény

131117. 3 A 4. és 5. ábrák szerinti kivitelnél a mozgatható rész ütközőiéiületeit közvetlenül a íolaltyú két —17 és 19— homlokfelülete alkotja. Ezzel a mozgatható rész külön 5 illeszLési felületeinek előállítását megtakarítjuk, mert a tolattyú homlokfelületein rendszerint amúgy is pontosan van megmunkálva és rendszerint a —17 és 19— felületei közötti távolság mérete is pontos. 10 A helytálló rész —18" és 20— ütközőfelülelei ennek megfelelően közvetlenül a tolattyúülésen, éspedig a tolattyú tükrön alul és felül túlnyúlóan, vannak elrendezve. Ennél a kivitelnél a tolattyú igen kis 15 tűréssel pontosan állítható be, minthogy a —4— tolattyúrúd és —5— tolattyú köközötti, a —11— bevágásban észlelhető elkerülhetetlen játék és az —5— tolattyú előállításakor hasonlóképen elkerülhetetlen 20 tűrés nincs befolyással a tolattyú határhelyzeteire. Abból a célból, hogy a tolattyú helyzetét, különösen záróhelyzetét, kazánkő- és egyéb lerakódásoktól messzemenően füg-25 getienítsük, az együttműködő ütközőfelületeket, vagy legalábbis mindegyik ütközőpár egyik felületét, igen kicsivé, például csúcsossá vagy élalakúvá készíthetjük. Az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél például a 30 —4— tolattyúrúd —7— ütközőjét a rajz síkjában haladó élként alakíthatjuk ki. A —8— ütközőfelületre esetleg lerakódott kazánkodarabocskákat ilyen esetben az él félretolja, úgyhogy az él mindig a —6— to-35 lattyúülés fémes felületén nyugszik. Megfelelő módon a —9— útközőfelülietet is kialakíthatjuk élalakúan, úgy hogy nem nyújt lerakodási felületet a kondenzvízben levő esetleges szilárd testek számára. 40 A 4. és 5. ábrák szerinti kivitelnél fennáll az a veszély, hogy a —6— tolattyúTM ülés tolattyútükré és az erre merőleges alsó —18— ütközőfelület közötti szögletbe szilárd részek rakódnak le. Ezek megaka-45 dályózhatnák a záróhelyzet elérését, aminek folytán az —5— tolattyú alsó túlfedése túl csekély volna, ami viszont a tolattyú zárásának tömítetlenségét idézheti elő. Ebből az októl, mint a rajz vonal-50 kázva jelzi, a hosszú —18— ütközőfclilletéket két rövid —16 és 18— ütközőfelületre osztjuk, mely két utóbbi ütközőfelületet a horonyszerű —22— bevágás választja el a tolattyútükör síkjától. A két kis —16 és 55 18— ütközőfelületet tehát a két konzolszerű —23 és 21— nyúlvány hordja. A két —16 és 18— ütközőfelület, valamint a tolattyútükör közötti két horonyban esetleg Laláiható lerakódásokat a —12— átbocsátócsatorna nyitásakor az áramlás kiöblíti. 60 A 3. ábra szerinti kivitel esetében a —8— felületet a rajz síkjában haladó élként is kialakíthatjuk, mely élre a tolattyúrúdoii fevő —7— ütközőfelület támaszkodhat. Nem feltétlenül szükséges, hogy e •—7— 65 ütközőfelület is élként legyen kialakítva, mert a lerakódások nem tudnak a —8— élen megmaradni, és amennyiben ez mégis előfordulna, a lerakódások az él behatására darabokra töredezve leesnének Attól, 70 hogy a tolattyúrúd lefelé néző —7— felületén lerakódások keletkezhetnének, álig kell tartani. Szabadalmi igénypontok: 1. Kondenzedény (gőz-víz levezető) tolattyús 75 zárral, úszóvezérléssel és emelőáttétellel, melyet az jellemez, hogy a tolattyú löketének a tolattyú záróhelyzetében való korlátozására a tolattyú csatlakozási pontjához képest gépi úton pontos mé- 80 relre megmunkálható, az úszó és tolattyú közötti átvivő rudazaton, illetve magán a tolattyún levő felület való, mely az ülésen levő nyíláshoz képest ugyancsak gépi úton pontos méretre megmun- 85 kálható ellenfelületre közvetlenül támaszkodhat, mely viszont közvetlenül a tolattyúülésen, illetve valamely ezzel el* loló.lásmentesen összekötött szerkezeti részen van elrendezve. 90 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzedény foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a tolattyú löketét határoló felületek merőlegesek vagy közel merőlegesek a tolattyúmozgás irányára. 95 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kondenzedény foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a tolattyú löketének a tolattyú nyi'óhelyzetében való határolására a tolattyú záróhelyzetében határolóhoz ioo hasonló felületpár van alkalmazva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kondenzedény foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a tolattyúlöketet határoló felületek igen kicsire, esetleg 105 élalakúra vagy csúcsosra vannak kialakítva. 5. Az 1 — 1. igénypontok bármelyike szerinti kondenzedény foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a (a pel- no dában —18, illetve 18. és. 20—) lökethatárolófelületeknek közvetlenül a Lohity-