131077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozóáramú, kiváltképen vívőfrekvenciás távírórendszerek távírójeleinek torzításmentes átvitelére

2 1310 7 7. ciára van szükség. Az ilyen távíró rendszerek, mint az úgynevezett kélhangos váltakozóáramú távíró rendszerek ismeretesek. A találmány tárgya váltakozó áramú távíráshoz, különösen vivőfrekvenciás lávíráshoz való távíróátvivőrendszer, keitősáramú tulajdonságokkal, távírójelek torzításmentes átvitelére, mely az 10 egyszeres áramú rendszer szerint 'működik és ezzel a fentemlített hátrányok egyidejű kiküszöbölése mellett mindkét rendszer előnyeit egyesíti magában. A találmány értelmében ezt azzal érjük 15 el, hogy mind a jel-, mind a szünetára mlépésl azonos frekvenciájú váltakozóáramú impulzussal visszük ál, és hogy a jel- és szünetlépést alkotó váltakozó áramok burkológörbéje, gyakor-20 lalilag szinusz alakú. Ezzel az 'elrendezéssel elérjük, hogy a szükséges frekvenciasáv gyakorlatilag ugyanolyan szélességű lehet, mint a normális egyszeres áramú rendszernél. Másrészt ez^5

zeJ a módszerrel, mint ahogy azt később ismertetjük, ugyanazt a torzításmenlességel érhetjük el, mint a kettős áramú rendszernél. Emellett a vezetékre leadott váilakozóáramú impulzusok 30 hosszát: célszerűen állandó értéken farijuk, ésjjedig úgy, hogy az a lehetséges legnagyobb távírósebességiiek megfelelő legrövidebb áramlépésseí egyenlő végy gyakorlatilag egyenlő. T'yniódon a s'aí-35 netáramról a jeíáramra való átmenetnél rövid áramszakílást idézbelüiik elő. melyet a két jellépés megkülönböztető jeléüi alkalmazhatunk. A találmányt a következőkben az 5a. 40 és 5b., valamint a 6. ábrák kapcsán ismertetjük közelebbről. Az 5a. ábrában pl. a váltakozójelek vivőíeszüllsé-gének időbeli lefolyásai, mutatjuk be. Az --a— jel- és a —b—• szímetlépés 45 hossza emellett valamivel rövidebb, mint az a legrövidebb áramlépés, mely az előforduló leggyorsabb távírósebességnek megfelel. Ezzel alakítjuk ki a jel- és szünetáram között azt a rövid 50 —c— áramszünetet, mely a jelek kifogástalan vételéhez szükséges. Ezt a rövid árammegszakítást vagy már az adóoldalon hozzuk léire, vagypeüig csupán a vevőoldalon, pl. a kis ampliludó-55 kat elnyomó kapcsolással, pl. nagy negatív ráesel őfeszültségű anótlegyenirányífóval. IIa a legrövidebb áramlépés egész számú többszörösének megfelelő hosszúságii jelet kívánunk küldeni, akkor a vezetékre nem a jel egész tartama 60 alatt küldünk áramot, hanem csupán a fentemlített legrövidebb jelhosszúságú kifogástalan átvitelhez szükséges váltakozóáramú impulzust viszünk át és ennek az impulzusnak a végétől a követ- 65 kező impulzus kezdetéig számított közbenső időben a vezetékre nem küldünk ki áramot. Ezeket a viszonyokat, az 5b. ábrában mutatjuk be, melyben az első impulzus a normálisnál kétszeres 70 hosszúságú jellépést jelképez. A következő áramlökés ezután szünetlépés, míg a harmadik lökés ismét jel. A vivőfrekvenciájú jeleknek a vevőoldalon 'történő' demodulálása azután a vevőáram- 75 nak i ó ábi a s/eéiini 1 1'oK i 11 idja \/ tjy iianuiob \eteli

aramnan itbai lUhi'l'Ji, a leijiaiii lepc-k / ul i |i i/< ttludiaima ' o\(lle/o jtbiiillain a >/ un ui mik,)e:> kt/delét ]eb \ \t- 80 \< J« iul(/i auvalma> kidui í asa\ il t/ (i;,ik jl u obbi ILI bull anil a'is •( i^O i ( > jk ii" i'i ' </ i > ib t i A • K i/oilai' icloll gorbel iistipik V ui

i i ' i i i n i i ' 85 -> u i

ti.ni m .k >dik ts e/alíal enaek a i iids/ iiiek i tmhULl ólon eil a' e< ,/ i' ,u mm i nds'oi ilomiwd ( í^\ < 11 Mivel a lalálmány szerinti átvivő- 90 rendszernél a jel- és szünetlepések áramjeleif tisztán külsőleg egymástól nem lehet megkülönböztetni, arról keil gondoskodni, hog)' a vevőoldalon, valamilyen módon felismerhessük, hogy 95 a mindenkori átvitel megkezdése, vagy megszakítása után milyen az először beérkező jel. Az erre vonatkozó jelzési lehetne mindenek előli tetszőleges módon, pl. meghatározott előzetes jel- ioo lel adni. Ez az eljárás azonban nem biztosítja a vétel helyességét, ha az adó és a vevő például zavar követkéz! ébe-n az együttműködésből kiesnek, vagy egyáltalában átmeneti vételi zavar lépeti 105 fel, melyről az adóoldalnak nem volt tudomása. Ennélfogva előnyös, ha az adóoldalon a jel- és sziimuáramlépőseket már eleve különbözőképen jellemezzük. Ezt pl. egyszerű módon úgy ér- no heljük el, hogy a két lépést különböző amplitúdóval vagy különböző íxekven-