130990. lajstromszámú szabadalom • Villamos világító berendezés

Megjelent 1943. évi január h6 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130990. szám. VH/h. osztály. — 1—4252. alapszám. Villamos világítóberendezés. Egyestilt Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 17. A találmány oly villamos világítóberen­dezés, amely jó hatásfokkal kívánt össze­tételű, célszerűen a napfényhez hasonló fényt ad, és amely az erre a célra rógeb-5 ben javasolt herendlezések hátrányai tói nagy mértékben mentes. Ismeretes, hogy az általánosságban hasz­nált mesterséges fényforrások fénye a fe­hér fénytől, tehát attól a fénytől, ameíy-10 nek színeloszlása a nap fényével megegye­zik, kisebb-nagyobb mértékben eltér. így például azok a fényforrások, amelyek izzó Lestek sugárzásai használják fel, mint pél­dául a villamos izzólámpák, aránylag több 15 vörös és sárga sugárzást bocsátanak ki, mint kékei, mert izzólestük hőmérséklete a nap felületi hőmérsékleténél alacsonyabb és nem ismerünk olyan any;-got, amely huzamosabb ideig a nap hőmérsékletén 20 tartható volna. Az izzólámpák 'fényének színei oszlásai fényszűrők segítségével tet­szés szerint meg lehel ugyan változtatni, így például a kék üvegisurábia zárt izzószál? amely nemesgazatmoszférában izzik, a 25 napfényhez hasonló fényt ad, a fényszűrő alkalmazása azonban a világítás gazdasá­gosságát nagymértékben csökkenti. A higanygőzben működő fényív fény,­árama aránylag sole kék fényt tartalmaz 30 és ezért javasollak a higanygőzív fényének szilárd izzótest fényével való keverését. így például használnak világító elektródákat? vagy külön izzólámpákat a higanygőzlánw­pa mellett. Minthogy azonban a higanygőz,-35 lámpa áram karakterisztikája negatív, ez­zel a lámpával fojtótekercset kell sorba kapcsolni, ami egyrészt drága, másrészt helyet foglal el és végül a váltóáramú hár lózatban a feszültség és az áram közt fá­ziséi tolást hoz létre, ami a vezetékek terr 40 helhetőségét hátrányosan befolyásolja. Ez­ért már javasolták azt is, hogy a higany­gőzlámpával izzólámpát sorbakapcsolja­nak. Ez cselben azonban az a körülmény okoz nehézséget, hogy a nagynyomású hi- 45 ganygőzlámpa a gyújtás után néhány, pl. 5—15, percig tarló időközben kisebb kaj­pocsíeszulliséggel ég, mint az állandó üzem­állapot elérése után, ami azt jelenti, hogy a gyújtás utáni időszakban az izzólámpa 50 szálán a feszültségesés jóval nagyobb, mint a későbbi üzemállapotban. Ez az izzólámpa élettartamát igen hátrányosan befolyásolja, míg ha az izzólámpát úgy méretezzük, hogy a kezdeli feszültségen ne legyen lúV 55 terhiéivé, akkor a rendes üzemi állapotban a fény kihasználás lesz igen rossz. Ezen fe­lül különös hátránya a higany gőzkisülésű lámpa és az izzólámpa fényének .keveré­sével előállított fényhatásnak, hogy vele a 60 természetes fehér szín hatása semmiféle körülmények között nem érhető el, mert a higanygőzlámpa fényének színképe nem folytonos, hanem vonalas és így belőle egyes színek mindig hiányoznak, még ha 65 a szem közvetlenül fehér színt érzékel is. Mindezeken felül az is hátránya ennek a berendezésnek, hogy a gyújtás után csak körülbelül 1/ i órával kezd teljes fénnyel világítani. 70

Next

/
Thumbnails
Contents