130985. lajstromszámú szabadalom • Erősítő periodusos impulzusok számára
iáé9Sl 3 pulzusok a —25— csatoló ellenálláson keletkeznek és a -—26, 26— kimenőkapcsokon lépnek fel. A —24— késlelíelő kapcsolási elrendezés —19, 19— kap.5 csain a késleltetett c feszültségimpulzusok reflexiója nem következik be, mert a —21— ellenállás impedanciája a tükörimpedanciához van hozzászabva. A t3 —1 3 idő alatt a kimenőkör D ío anódfeszültsége nem emelkedik a—12— feszültségforrás e2 értéke fölé, amely a —14— feszültségforrástól eredő rácselőf észül tséghez viszonyítva úgy van megválasztva, hogy a —10— cső az ösz-15 szes bemenő impulzusok számára — beleértve a kiválasztott a1; a 2 impulzuspárok között fellépő, ki nem választott a3) a 4 impulzusokat is — elreteszelve marad. A t3 időpontban azonban a kés-2o leltetett c pozitív impulzus vezetődik a kimenőkörbe, ennek következtében az anódfeszültség d2 -nél gyorsan megnövekszik és a csövet a kiválasztott második a2 impulzus homlokoldala, a kívánt 25 kimenő impulzus létesítése céljából, kireíeszelheti. Ez a kimenő impulzus pontosan a tá időpontban lép fel és t 4 -től t5 -ig terjedő ideig tart, mély idő alajtt a —10—cső vezető. Az anódfeszültség. 30 ez időtartam alatt, d3 -nál a bemenő és kimenő körök közötti —16, 17— viszszacsatolás folytán, gyorsan az e2 normális érték alá esik. Az anódfeszültség azután csakhamar normális érté-35 kére tér vissza. Ezt a kisülési áram okozza, melyet a —16, 17— menetek összeomló mágneses mezeje létesít és mely a kimenőkör önkapacitásába folyik. Ez a folyamat a görbében d^-nél 40 megy végbe. A reflektált c feszültségimpulzus tehát nemcsak, hogy kiszélesedik, hanem a —24— késlelelő kapcsolási elrendezés hatására el is torzul. Ez okból a reflek-45 tált feszültségimpulzus homlokoldala nem oly meredek és időbelileg nem oly pontosan meghatározott,.mint a bemenj impulzus megfelelő oldala. A találmány szerint mármost a —24— kapcsolási 50 elrendezés okozta késleltetést a kél egymásra következő bemenőimpulzus közötti időkülönbségnél valamivel kisebbre választjuk. A —10— csövet oly elrendezésben alkalmazzuk, hogy csak az 55 eredeti bemenő impulzusok homlokoldalának hatására jön működésbe, így tehát működése a —24— késleltető kapcsolási elrendezés többi átvételi sajátosságaitól megközelítőleg független. A 3. ábra szerinti kapcsolási elren- 60 dezés általánosságban az 1. ábra szerinti elrendezésnek felel meg; azonos kapcsolási elemek a két ábrán azonos hivatkozási jelekkel vannak jelölve. A 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés- 65 nél az eltérés lényegében az, hogy a —24— késleltető kapcsolási elrendezés — az 1. ábrától ellérőleg — nem a —10— cső kimenő-, hanem bemenő körében fekszik. A 3. ábra szerinti kap- 70 csolási elrendezés működési módja magyarázatra nem szorul, mert a már leírt kapcsolási elrendezés működési módjával megegyezik. A szinkronizálást ez esetben a —18— forrásból 75 a bemenőkörbe érkező második kiválasztott impulzusok homlokoldalai végzik; az első késleltetett impulzusok és a második nem-késleltetett impulzusok összeadásával. A második impul- so zusok homlokoldalai a —10— csövet kireteszelik, amely azután az eredeti impulzusokhoz a kívánt időbeli viszonyban álló kimenő impulzusokat ad le. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Be- és kimenő körökből álló erősítő, periódusos impulzusok számára, mely be- és kimenőkörök egyikébe előre maghatározott időkülönbségű impul- 90 zust vezetünk, azzal jellemezve, hogy oly alkatelemei vannak, amelyek az első impulzusból, az előre meghatározott időkülönbségnél kisebb késleltetéssel, impulzust vezetnek le, mi- 95 mellett az impulzusok tartama úgy van megszabva, hogy ez az impulzus, előre meghatározott időtartamon át, az említett impulzus-pár második impulzusával egybeesik és hogy ^alkat-100 elemei vannak, amelyek a késleltetett impulzusra és a második impulzusra reagálnak és kimenő impulzusokat csak eme előre meghatározott időtartam alatt vezetnek"le. 105 2. Az 1. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve,,hogy impulzusnak az első impulzusból való levezetésére, reflektáló és a polaritást megfordító késleltető köre van. 110 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy oly alkatelemei vannak^ amelyek
