130973. lajstromszámú szabadalom • Építőkövek, kiváltképen téglák és eljárás azok elhelyezésére szárításkor, raktározáskor és szállításkor, továbbá a téglák égetésekor
__ Megjelent 1943. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jfpyjft SZABAD -ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130973. szám. VH/a. (XVII/c.) osztály. — D—5457. alapszám. Építőkövek, kiváltképein téglák és eljárás azok eílhelyezéisére szárításkor, raktározáskor és szállításkor, továbbá a téglák égetésekor. Diósy Sándor építőmester, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 25. E találmány üreges építőtestek, főleg üreges téglák gyártásának oly módja, mely lehetővé teszi az eddiginél nagyobb menynyiségű tégla elhelyezését a szárító helyi-5 sógben, az égető kemencében, szállító eszközökben és raktárakban. E célból az üreges téglákat kettéosztva, keresztmetszetben fésűszerű féltéglákat készítenek. Oly tégláknál, melyeknek csak egy üregük io vana a találmány (szerinti féltégla U-keresz^ metszetű. Beépítéskor két-két összeillesztett féltéglából képezem ;a teljejs téglát A találmány. szerinti féltéglák sorozató-Ban ügy illeszthetők össze, hogy bordáik 15 az üregeket kölcsönösen kitöltsék. A féltéglák üyen sorozatával a téglagyárak szárító kamrai és kemencéi, a téglaraktárak és a szállító eszközök úgy tölthJetők ki, hogy sokkal több tégla fér el bennük, 20 mint eddig, mikor ugyanazon térben egész téglákat helyeztek el szárítás, égetés, rakíároziás stb. végett. A találmány szerinti féltéglákkal kitöltött térben elenyészően kevés üres tér mariad, sok esetben semmi. A 25 találmány tehát a férőhely jobb kihaszu nálását teszi lehetővé, lami a téglaégető kemencékben még azzal az előnnyel is párosul, hogy egyszerre sokkal több tégla égethető, mint mikor a kemencében egész 3G téglákat égettek. E mellett a tüzelőanyag jobb hatásfokkal használható ki, mert a jobban kitöltött kemencében egy tűzzel lényegesen több tégla égethető. A találmány tehát a tóglagyártásban idő- és tü-35 zelőanyaghiegtakarítást tesz lehetővé A csatolt rajzon többféle tóglakeresztmietíszet van feltüntetve. Az 1. ábra kétüregű tégla keresztmetszete, amelyet x—x vonalában kettévágva a 2. ábrán látható féltéglák keletkeznek. 40 A 3. ábra együregű tégla keresztmetszete, amelynek felezésével a 4. ábrán látható U-keresztmetszetű féltéglák adódnak. Az 5. ós 6. ábrák azt mutatják, hogy a téglák miként Vághatok ketté úgy, hogy 45 horny os-léoes illeszkédésű fél téglák keletkezzenek. A 7. ábra a találmány szerinti, H-fc'er resztmetszetű téglának tagozott határoló felületekkel kiképzett kiviteli alakjániak ke- 50 resztmetszete. Az 1. és 2. ábra a találmány elvét illusztrálja. Az 1. ábra szerinti téglát az x—x vonal mentén kettévágva, fésűszerű keresztmetszetű féltéglák keletkeznek, ame- 55 lyek a 2. ábrán feltüntetett módon, csak néhány százaléknyi üres hiely meghagyásával sorakoztathatok'. Ez iákkor lehetséges, há a bordák közti üregek szélessége azonos a bordák szélességével. 60 A 3. ábra kettévágott, együregű tégla keresztmetszete. A fóltéglák U-keresztmieti«zetűek, (s) száraiknak külső oldalai (a) alaplapjukra merőlegesek, belső oldalai pedig ferdék vagyis az (s) szárak az; (alaplap 65 felé szélesedő ékek. Az alaplapból konzolszerűen kinyúló, ókalakú szárlak teherbíróbbak az ugyanoly keresztmetszeti területű párhuzamos oldalúaknái. Ezek' a féltéglák, a 4. ábrán látható módon, üres 70
