130968. lajstromszámú szabadalom • Kétfémes érintkezőjű hőmérő

2 13 096 8 az eddiginél erősebb 'áramol kap a —7— áramkörből. Ha. helyesen méretezzük a —6— ellenállást, akkor az —5— lámpa gyengén fog tovább világítani, azonban a 5 —6— ellenállás szintén felmelegszik és hevét közli az —1— bimelallsávval úgy, hogy ez erosebben kihajlik és újból zárja a —3— ós —4— érintkezést. Ekkor az —5— lámpának újból fel kell villannia, 10 mikor is az —1— bimetallsáv újból lehűl,, miért a —6— fűtőellenállás nem kap már elegendő erősségű áramot. A lehűlés következménye, hogy az —1— bimetallsáv járulékos kitérése megszűnik és a —3— 15 ós a,—4— érintkezés újból megszaklad. E folyamiatok mindaddig ismétlődnek!, amíg veszélyes hőmérséklet áll fenn. A —3— és —1— érintkezők rövid ideig tartó szélnyílása és össziecsukódásla tehát 20 mindannyiszor villogtatja az —5— lámpát. Ha a' nagyobb kitérésű —2— bimetallsáv mellé, az imént leírt kitérés irányától elfordítolt oldalon, —9— ütközőt ren-25 dezünk el, akkor ugyanezt a szerkezetiéi a megengedettnél alacsonyabb hőmérsékletek' jelzésére is használhatjuk'. Ha u.i. a hőmérséklet egyre alábbszáll, akkor az —1— és —2— bimetallsávok a nyíllal el-30 lenkező irányban térnek ki. A —9— ütköző már most úgy van elrendezve, hogy a megengedettnél alacsonyabb hőmérséklet beálltakor visszatartja a —2— binietallsávot. Ettől a —3— és —4— érintkezés 35 szintén megszakad. A —6— fűtőellená!lásbian ekkor hatásossá váló árammeleg az ellenkező irányban téríti ki az —1— bimetallsávot, mígnem a —3— és —4— érintkezők újból összeérnek. Ekkor is 40 ismétlődnek a —3— és —4— érintkezők folyamatos szétnyílásai és összecsnkódásai mindaddig, amíg bizonyos alacsony hőmérséklet áll fenn. A rajzlap alsó részén látható 2. ábra 45 szerint, úgy rendezzük el a két —1— és —2— bimetallsávot, hogy az —5— lámpa és a —6— fűtőellenállás sorosan van iktatva és az —1— ós —2— bimetallsávok —3— és —4— érintkezői áthidalják az 50 —5— lámpát. A bimetallsávok érintkezőhelye tehát, az imént leírt kiviteltől eltérően, párhuzamosan van iktatva az —5— villogó lámpával. így a —3— és —4— érintkezők mindaddig nem érnek össze. 55 amíg valamely veszélyes hőmérséklet nem lép fel. Veszélyes hőmérséklet beálltakor azonban az erősebb kitérésű —2— bimetallsáv utoléri a másik —1— bimetallsávot és rövid re zár ja az előbb még egyenletesen égő —5— lámpát. Ettől a —6— fűlő- 60 ellenállas áramerőssége növekszik, az —1— bimetallsáv jobban fölmelegszik, a —3— és —4— érintkezés pedig, az —1— bimetallsávnak a járulékos hevítéstől bekövetkező további kihajlása folytán meg- 65 szakad. A —3— és —4— érintkezők szétválasztásakor ugyanaz történik, mint amit fentebb leírtunk. Az érintkezés folyamlatos megszakítása és záródása ennél a kivitelnél is villogtatni fogja a lámpát. 70 A 2. ábra szerinti —9— ütköz|ő feladata azonos az 1. ábra szerinti kivitel kapcsán ismertebeit ütközőével. Midőn a hőmérséklet alábbszáll, akkor ez az ütköző feltartja a —2— bimelallsávnak az előbbi 75 esetéhez képest ellenkező irányú kitérését, a —3— ós —4— érintkezők összecsukódnak, az —5— lámpa kialszik és a —6— fűlőellenállás félmelegszik.- A —3— és —í— érintkezés nyitása ós csukása az 80 —5— lámpát mindaddig villogtatja, amíg a hőmérséklet alacsony. A 3. ábra az új hőmérő oly kiviteli . alakját tünteti fel, amelynél az —1— bimelallsáv önellenállása helyettesíti az 85 előbbi —6— fűtőellenállást. Ez a kapcsolás nagyjából megegyezik a 2. ábrabélivel, vagyis az —1— ós —2— bimetallsávok —3— és —4— érintkezői a veszélyes hőfokon aluli hőmérsékletnél szét 90 vannak tárva. A két bimetallsáv, felmelegedés escjén, nyíl irányában kitér és a —3— és —1— érintkezők a veszélyes hőmérsékletnél összeérnek. Ennek folytán ÍIZ —1— bimetallsáv az áram alatl felhevül, 95 járulékosan jobban kitér és megszakítja a —3— és —4— érintkezők közötti érintkezést. Az —1— bimetallsáv ezen érintkezés megszakításakor lehűl és a —3—• és —4— érintkezők ismét összeérnek. Az 100 —5— lámpa az érintkezők folyamatos széttárulása és összecsukódása folytán most is villogni fog. A —10— vezeték célszerűen .... közvetlen kapcsolatot létesít a —2— bimetallsáv —4— érintkezője és az —5— 105 lámpa ánamvezeléke között, úgyhogy áthidaljla a —2— bimetallisávot. Ugyanezt a hatást azzal is elérjük, ha különböző villamos vezetőképességű bimetiallsávokát veszünk. A —9— ütköző ugyanúgy határol- lio ja a —2— bimetallisávnak mély hőfokoknál mutatkozó kitérését, mint a fentebbi eseteknél ós így a lámpía akkor is villogni