130750. lajstromszámú szabadalom • Húzózáras csizma

Megjelent 1943. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI .^HGK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130750.'' szám. I/bL osztály. — B—15189. alapszám. Húzózáras csizma. Dr. Bindschedler Anna-Olga, Schaff hausen (Svájc.) A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 6. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi augusztus hó 26. Már régebben javasolták, hogy a csizmaszár hátsói oldalán a csizma fel- és lehúzásának megkönnyítésére oly húzózárat alkalmazzunk, mely a szár felső végétől 5 körülbelül a sarkot körülvevő szárrészig terjed és egyszerűen a zártolóka működtetésével annyira nyitható, hogy a lábat a csizma alsó részébe kényelmesen behelyezhetjük, illetve a csizmát kényelmesen le-10 húzhatjuk. Ennek ellenére a gyakorlatban idáig csak olyan húzózáras csizmákat készítenek, melyeknek szárai viszonylag vékony, hajlékony anyagból vannak, míg a keményebb anyagból, mint marhabőrből 15 vagy hasonló anyagból készült szárral ellátott csizmák. nyilvánvalóan nem váltak be. A legnagyobb nehézség abban rejlik, hogy a zárral egyesítendő anyag merevsége és rugalmatlansága ellenéne biztosítani 20 kell a húzózár tolókájának sima és zavartalan mozgását és azt,, hogy a zárrészek elegendő szorosan egymás mellé kerüljenek. Ezeket a nehézségeket a találmány értelmében egyszerűen úgy küszöböljük ki, 25 hogy a szár belső oldalán a bevágás belső vége alatt ós a bevágás egyik széle mentén a szár bevágását és az azon alkalmazóit ' húzózárat belülről elfedő szegélytakarót varrunk fel és a szár külső oldalán pedig a 3d bevágás alsó és felső végénél egy-egy toldatot erősítünk meg, mely a zártolóka működtetésekor vissza tarlószervként használható. A szegély takaró- biztosan megakadályozza, hogy víz, homok stb. hatoljon a 35 csizmába és előnyös lehetőséget nyújt arra, hogy bőrmegtakarítás céljából a szárnak a húzózár zárószerveit hordó szegélyei meglehetős távol lehessenek egymástól. A szegély takaró különleges megerősítése folytán tökéletesen ki van zárva, hogy 40 az elcsússzon vagy ráncos legyen ós ezáltal kényelmetlenséget okozzon a csizma viselőjének. A teljes hosszában a lábszárhoz simuló szególytakaró egyúttal a húzózár tolókájának futófelülele is és ezzel 45 hozzájárul a húzózár működésének biztosításához. A húzózár tolókájának helytelen irányba történő húzását vagy megakadályozását a visszatartószervek hivatottak megakadás 50 lyozni. Ha a húzózár zárásánál az egyik kézzel az alsó szervet és a másik kézzel pedig a zártolóka fogantyúját ragadjuk meg, vagy a nyitásnál az egyik kézzel a felső visszatartószervet, a másikkal ismét a 55 tolóka fogantyúját, akkor a zártolókát zavartalanul, játszva lehet felfelé, illetve lefelé mozgatni. Emellett nemi fordulhat többé elő, hogy a tolóka megakadjon és az erőszakos kisziabaditásnál a húzózár 60 tagjait hordó szövetszalagok megsérüljen nek. Tehát a két visszatartószerv és a szegélylakaró azok az alkatrészek, melyek folytán lehetségessé válik, hogy a húzózárakat a kemény bőrből vagy hasonló 65 merev anyagból készült szárú csizmákhoz a gyakorlati igényeket kielégítő módon alkalmazhassuk. A bevágás felső végén a bevágás egyik szegélye mellett meglerősíliett lartőszerv elő- 70