130686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti fémsórétegek előhívására
Megjelent 1942. évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130686. szám. IX/f. (IV/h/1.) osztály. — R. 8256. alapszám. Eljárás fényképészeti fémsórétegek előhívására. Dr. Ing. Rzymkowski Johannes, Jena. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 21. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi szeptember hó 17. A találmány eljárás fényképészeti fémsórétegek előhívására, melynél az elektrolitos előhívás folyamán a feszültséget mint szabályozótényezőt alkalmazzuk, vagyis 5 melynél az előhívó redukciós potenciálját az előhívás alatt redukáló, illetve oxidálószerek és / vagy a pH értéket befolyásoló szerek hozzáadásával mindenkor ama értéken tartjuk, mely a mindenkor tekintetbe ]0 jövő előhívási folyamathoz kívánatos, mi mellett azonos módon sav vagy alkáliák, illetve megfelelő elektrolitok hozzáadásával a kívánt előhívási folyamatnak megfelelő pH értéket is szabályozhatjuk. Az elő-15 hívási potenciál fenntartásához molekuláris oxigént, illetve hidrogént alkalmazhatunk, azonban a mindenkor kívánt előhívóképes- < séget elektrolitosan is befolyásolhatjuk és végül mindkét esetben a pH érték fenntar-20 tására és befolyásolására alkalmas elektrolitokat is alkalmazhatunk. Kitűnt, hogy célszerű, ha a redukáló, illetve oxidáló vagy savanyító, illetve lúgosító szerek hozzáadását nem fényképészeli 25 ellenőrzőcsík alapján (/ érték) szabályozzuk, mivel az effajta eljárás időtrabló, úgyhogy célszerűbb, ha az előhívófolyadék kémiai potenciálját közvetlenül segédelektródával mérjük, ami teljesen tehetetlen-30 ség nélküli folyamat. A találmány értelmében fémsórétegek fényképészeti előhívásánál öxidálási képesség tekintetében reverzibilis előhívók segítségével és az előhívót oxidálni, illetve redu-33 kálni, illetve megváltoztatni képes szerek alkalmazása mellett akként járunk el, hogy e szerek hatékonyságát olymódon szabályozzuk, hogy az előhívónak egyes potenciálmérésekkel meghatározott időpotenciálgörbéje azonos menetű, vagyis a két 40 görbe minden egyes időpontjában az érintőknek azonos az irányuk. Ekként lehetővé válik, hogy mindenkor és folyamatosan és szükség esetében önműködően is megállapítsuk, hogy az előhívó redukálása, illetve 45 oxidálása, illetve hidrogénion-koncentrációja olymódon van-e beállítva, hogy az előhívóképességet zavaró túloxidálás, illetve túlredukálás nem következhet be, illetve a lúgosság a kívánt értéken marad. Ha pél- 50 dául az úgynevezett villamos előhívásnál, tehát az előhívó potenciáljának elektrolitos befolyásolásánál állandó • áramerősséggel dolgozunk, akkor a potenciál növekedni törekszik. A potenciál növekedése általa- 55 ban az időtől függően nem egyenes arányban, hanem tetszőleges függvény szerint fog bekövetkezni. Az előhívó időpotenciálgörbéjének ennek megfelelőnek kell lennie. A potenciál növekedését tehát az áram- 60 erősségnek az elektrolízis folyamata alatt való csökkentésével kell ellensúlyozni. Ezt a találmány értelmében akként érhetjük el, hogy az előhívóoldat elektrokémiai potenciáljának kritikus értékét a segédelek- 65 irodával szemben meghatározzuk és az előhívó elektrolízisénél az áramviszonyokat akként szabályozzuk, hogy e feszültség változatlan maradjon, illetve a megengedett határokon ne lépjen túl. Az előhívó- 70