130683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostanyagszalagok, főként papíros- vagy kéregpapirosszalagok itatására

Megjelent 1942. évi december hő Í5-Bn. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130683. szám XlII/d/a. osztály. — P. 10153. alapszám. Eljárás és berendezés rostanyag&zakigok, fokéul papiros- vagy kéragpapirosszalagok itatására. Pelzer Vilmos gyáros, Berlin-Spandau. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 26. Zsírálló papirost nagy mennyiségben hasznainak csomagolasnoz. Az egyeden renüeiiíeze&re álló papiros, amely erre a ceira megközelítőleg megieiel, az úgyneve-5 zeit pergctment-papiros, amelyet papnossza­lagnaK Kensavval való kezelése uejan készí­tenek. Ez a kezelés azonban csak korlá­tolt mértekben teszi zsírállóvá a papirost, úgyhogy ez pl. forró olajat már átereszt. 10 ttokiele javaslatot tettek már papirosnak zsírálló anyaggal való itatására is. Áz ita­táshoz töDDnyire enyvet és formaldehidet tartalmazó oldatokat használtak, amelyek a papirosban megdermednek és ilymódon 15 szaruhártyát képeznek, amelynek a papi­ros szerkezete már es^k hordozóját alkotja. Ezeknek a javaslatoknak egyike sem vezetett gyakorlati eredményre, mert mind­egyiknek sok gazdasági es műszaki hát-2o ránya volt. A legnagyobb hátrány az, ho^y a papiros nan itatódik át teljesei a zsír­álló anyaggal, hanem minden igyekezet el­lenére is maradnak mindig oly pontjai, amelyeket az itatóanyag nem tölt ki. Ab-25 ból, hogy áz itatóanyagnak önmagától megkeményedőnek kell lennie, az a nehéz­ség származik, hogy a merítési eljáráshoz használt fürdők rövid időn belül megder­mednek. Az itatás tökéletlenségén úgy i&-30 hetne segíteni, hogy a látszólag át nem itatható pontokat egy csiak a papiros felü­letére tapadó hártyával védjük. Ennek az első pillantásra megvalósíthatónak látszó megoldásnak azonban az áll útjában, hogy 35 ehhez nagy töménységű itatóoldatot kel«1 lene használni, amely viszont a szárításkor okozna, legyőzhetetlen műszaki és gazdasági nehézségeket. Eddig az összes ismert itatási eljárások', közül csak az úgynevezett úsztatási eljárás 40 mutatkozott valamennyire használhatónak. Ez eljárás szerint a rostanyagszalagot olyképen úsztatjuk az itatóanyagot tartal­mazó fürdőn, hogy a szalagnak csak az alsó oldala érintkezzék a folyadékkal. A 45 rostanyagszalag a szálcsövesség révén fel­szívja a folyadékot, mimellett a szálcsövek" ben ievő levegő felfelé eltávozhat. Ez úton teljesen át lehet ugyan itatni a rostanyag­szalagot, azonban pl. papiros itatásakor a 50 papirosszalag két oldala a szárításkor kü­lönbözővé válik egymástól, mennyiben a folyadékkal érintkezésben volt oldal rosz­szabb, mint a levegővel érintkezett oldal, úgyhogy az előbbi oldalt a szárítás folya- 55 mán újból itatni kell. Ennek az a hátránya, hegy ievegőzáradékok keletkeznek, bár az. úsztatási eljárás célja éppen ezeknek az el­kerülése. További lényeges hátránya az úsztatási eljárásnak, hogy az itatófolyadek 6ó felszívódása nagyon lassan megy végbe. Ez a hátrány különösen sűrű papirosfajták kezelésekor szembeszökő és oly hosszú fürr dőknek alkalmazását, valamint a papiros­nak oly lassú mozgatását teszi szükségessé, 65 hogy az eljárás túlságosan költségessé vá­lik. Az ismert eljárás alkalmazásakor az is könnyen megtörténhetik, hogy a papiros­szalagnak azon az oldalán, amelyik nem 70

Next

/
Thumbnails
Contents