130675. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés, igen rövid, főként tizedméteres hullámok létesítésére
i i Megjelent 194& évi december h« 15-eri. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 130675. szám. VII j. oszlály. — L. 8571. alapiszám. Kapcsolási elrendezés, igen rövid, főként tizedméíeres hullámok léfesílésérsv C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlín-Tempelhoí. A bejelentés napja: 1941. évi november hó 19. — Németországi elsőbbsége: 1949.. évi november hő 20. "Hogy elektroncsövekkel legrövidebb hullá'moKat lehessen létesíteni, arra kell törekedni, hogy a csőalakzat önrezgésszáma a hozzákapcsolt külső rezgőkörrel együtt 5 lehetőleg üis rezonanciafrekvenciia létesítését tegye lehetővé, mimellett a körcsülapításnak lehetőleg .kicsinynek kell lennie. A kapcsolási elrendezés helyettesítő kapcsolási vázlatában a cső oly kondenzátort 10 alkot, amely a cső hozzávezetéseinek önindukciója és kapacitása útján van a külső rezgőkörrel összekötve. Hogy a cső külső köre lehetőleg naggyá váljék, az elektródarendszer árambevezetőinek és csatlakozá-15 sainak nem szabad ütközési pontokat létesíteniük, mert ezek csökkentenék a rendszer hosszát. Evégből az árambevezetéseket oly naggyá kell tennünk, hogy megközelítsük a rendszer legkisebb huilámellen-20 állását, ami azonban csak a legritkább esetben sikerül. A csatolt rajz 1. ábrájában az 1 katódából, 2 rácsból és 3 anódából összetett elektródarendszer rácsához és anódájához 25 az 5± és 5 2 vezetékeken át csatlakozik a 4 rezgőrendszer. Az elektródarendszer kapacitása e körkapacitásnak egy részét alkotja s a rezgés áramának az 51 és 5 2 Vezeték aránylag nagy induktivitásán kell átfoly-30 nia. Ez nagy feszülfcségesést okoz, s minthogy a váltófeszültség nagysága adott érték, a csőhöz kívül csatlakoztatható rendszer annál kisebb' lesz, minél nagyobb a* hozzávezétések induktivitása. Nagyon kis hullámhosszait esetében ez oda vezet, hogy 35 a csövön kívül egyáltalában nem lehet rezgőkört elrendezni, hanem a rezgőkört á cső belsejébe kell helyezni. Ennek viszont az a hátránya, hogy ily elrendezés munkafrekvenciáját a cső elkészítése után nem 40 lehet többé változtatni. Ezért előnyben részesítik a csövön kívül elhelyezett, utólag is beállítható rezgőkört. • Ismeretes a fent említett nehézségek kiküszöbölése olymódon, hogy a cső anódá- 45 jának és rácsának hozzávezetését két egymástól lehetőleg távoli- ponton a rendszer hosszirányában vezetik ki a csőből, mint ezt a 2. ábra mutatja. így létesült az úgynevezett kettős vezetőjű rendszer. 50 A találmány szerint az elektródarendszert hossztengelye mentén több egyenértékű részre osztjuk s az egyes részek hozzá veze léseit a rendszer hossztengelyére merőleges irányban vezetjük ki a csőből oly 55 rezgőkörökhöz, amelyek egymással párhuzamosan vannak kapcsolva. A 3. és 4. ábra a találmány kiviteli példáját szemlélteti. Az elektródarendszer anódája három hosszirányú 3' részre van 60 osztva. Mindegyik résznek a 2 ráccsal alkotott kapacitása kb. y3 -része (azaz n rész esetében 1/n része) az összkapacitásnak. Ha a részek mindegyikéhez egy-egy külön 4 rezgőkört csatlakoztatunk az 5, 5' veze- 65 lők úLján, úgy a rczgőkörök'mek ÍI kapacitív áramnak csak megfelelő tort részét kell feldolgozniuk, minek folytán megfelelően
