130495. lajstromszámú szabadalom • Hálózsákká, függőággyá, valamint hordóággyá alakítható és málhazsákként, mentőzsákként, valamint őrköpenyként is használható hátizsák

Megjelent 1942. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 130495. szám XX/g. osztály. — M—11963. alapszám. Hálózsákká, füglg&ággyá, valamint hordággyá alakítható és niálhazsáfcként, menlőzsákként, valamint őrköpenykíiií is használható hátizsák. Makrai Zoltán főhadnagy, Szolyva. A 'bejelentés napja: 1941. év| március hó 20. A találmány hátizsák, melyet igen könynyen és gyorsan át tudunk alakítani haliór zsákká, íüggőággyá vagy hordággyá, de ezenkívül málhazsákként vagy mentőzsák-5 ként, esetleg miegfigyelőállásban levő őrszemek részére őrköpenyként is igen előnyösen tudunk alkalmazni. A találmány lényege az, hogy a háti-Zsák az emberi test hosszának megfelelő 10 hosszúságú és zárt végétől kezdődően, meghatározott hosszban, összegöngyölíthető és e helyzetben hevederekkkel rögzíthető, továbbá, hogy nyitott végénél merevítéssel ellátott i'ejsálorban folytatódik, mely kiiá-15 maszlható, illetve a zsákra hajtható és szíjazható. A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, éspedig az 20 "1. ábra a hátizsák hátulról nézve, a 2. ábra a hátizsák oldalnézete, a 3. ábra a hátizsák elölről nézve, a 4. ábra a hálózsákká alakított háliizsák felülnézete, az 25 5. ábra a hálózsákká alakított hátizsák oldalnézete szétnyitott helyzetben, a 6. ábra pedig a hátizsák távlati képe a fejsátornak felhajlított helyzetében. A rajzon —a— jelöli a vízhatlan anyag-30 ból készült zsákot, mely az emberi test hosszának megfelelő hosszúságú. A zsák két —a,,.—' oldalfala (5. ábra) a hosszélek mentén be van tűrve a homlok- és hátfal közé; ez utóbbiak széleihez —b— fü-35 lek vannak varrva, melyeknek —c— fűzőlyukain —d~ zsinórzat van keresztülvezetve. A zsák bősége a —-d— zsinórzat összébbhúzásával vagy lazításával szabályozható. Ugyancsak betűrt anyagrész van a zsák hátlapján, a szájnyílás felé eső 40 zsákrészen, amely zsákrész a tulajdonképeni hátizsákot alkotja és e rész bőségét az —f— nyelviek fűzőlyukain átvezetett ~~g— zsinórzat segélyével szabályozhatjuk [4. ós 6. ábrák). A zsáknak hátlapján, a száj- 45 nyílástól számított oly távolságban, mely megfelel a tulaj donképeni hátizsák hosZ-szának, —h— csattok, a zsák homloklapján pedig — i— hevederek vannak megerősítve. Ha a zsák alsó részét a —h— 50 csattokig felgöngyölítjük, ez a felgöngyölített, alsó zsákrész az —i— hevederek és —h— csattok segélyével felgöngyölített helyzetében rögzíthető (1., 2. és 6. ábrák),. A zsáknak nyitott végéhez a zsákra hajt- 55 ható — k— fejsátor csatlakozik, melynek szélei — m— rudakkal vannak merevítve. E rudak segélyével a fejsátor nyitott helyzetben kitámasztható, kitámasztojtt helyzetben pedig az —o— csattokbtn átfűzött 60 • • -D— hevederek segélyével rögzíthető (4—5< ábrák). A fejsátor belsejében külön —p— táskaüreg van kialakítva a fehérnemű befogadására. Ennek ~pt

— fala a sarotlaphoz van erősítve úgy, hogy a fej,sátor; 55 felnyílásakor a —Pi— fal is felemelkedik és a —p— üreg felnyílik (5. ábra). A zsák mellső lapján a hátizsáknál szokásos —s— vállhevederek, továbbá a —t— öv van megerősítve, a. vállhevederekhez; 70