130453. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló, nagyhőfokú folyadék szintváltozásával befolyásolt szerelvények, készülékek, műszerek stb. működtetésére való merevfalú üreges úszótest

Megjelent Í942. évi december hé i-étí. MASYAK KIRÁLYI ojillBK SZABADAIMI 8ÍRŐSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 130453. szám. -V/d'/l. osztály. —• Nyomás alatt -álló, nagyhőfokú folyadék Szintválto/á ával befolyásolt szerelvények, -készülékek, iilíiszierek stb, működMésére való merevfálú «regies úszótest. Jausz Ernő Zoltán gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 22. Zárt edényben, tarlányban, vagy kazánban, nyomás alatt álló folyadék szinlváltozásait csap, lolatlyú vagy műszer stb. szerkeze lének működtetésére, az edény fo-5 lyadékába merülő úszótesttel viszik ál, amidőn a folyadékszint emelkedését vagy süllyedését követő úszótest mozdulatait valamely átvivőszerkezet, pl. rudazat viszi át a működtetendő készülékre. 10 Ily készülék, pl. a csatolt rajz 1. ábráján feltüntetett kondenzvízlevezelőedény, amelynek öntöttvasból vagy acélöntvénybői készült —1— házába —2— bevezető és —3— kivezető csőcsonk furata torkol. A 15 —3— kivezetőcsonk —4— furatát —5— tolaüyú zárja, amelynek helyzetét a —6— rudazat útján a —7— liszólest vezérli. —7a—az úszótest ellensúlya. Ezek az úszótestek két erő, nevezetesen 20 az önsúlynak és a folyadék felhajtóerejének "hatása alatt alUuxak. Az úszólest önsúlyát, amely elkészítése után változatlan, a felhajtóerő tartja egyensúlyban, miihagy az úszótest oly mélyre merül a 25 folyadékba, hogy azt az általa kiszorított folyadék súlyának megfelelő felhajtóerő ellensúlyozza. Az ilyen úszótesleknél fontos, hogy teljesen bemerült állapotukban a felhajtóerő megfelelően túlsúlyban legyen, 3o hogy azt hasznos munkára, a szerkezetek működtetésére .felhasználhassuk. -Az úszótest bemerülési mélységét tehát szerkesztése és elkészítésekor meg kell szabni, nevezetesen súlyát be kell állítani. Ez ed-35 digelé úgy történt, hogy az úszó falát Választoltak az igénybevétel által megszabott méretnél vastagabbra, vagy pedig az úszóba, lezárása előtt súlyt, pl. sörétet helyeztek. Ezek az aránylag kis falvastagságú, több- 40 nyire golyóalakú úszótestek a gyakorlatban, kisnyomás alatt álló edényben be is váltak. Nagynyomású üzemben ezzel szemben a helyzet másképen alakul. 45 Tételezzük fel, hogy az úszó, pl. 37 atü nyomású térben van. Az edény —A— gőzterét 216 C° hőfokú telített gőz tölti meg, amikor az edényben levő víz hőfoka természetesen szintén 246 C°. EzL a hőfokot 50 a —7— úszótest fala ós az abba bezárt, szobahőfokon túlnyoniásmentes levegő is felveszi. A 20 C° hőmérsékleten atmoszferikus (760 mm higanyoszlop) nyomású levegő a felmelegedés folytán az úszótest 55 belsejében az ismert (p. v = R . T) egyenlet szerint, mindössze 0.8 alü-re emelkedik. Ezzel szemben az —A— gőztér íiyomása Ugyanakkor 37 atü. Az úszót tehát ki- 60 viilről, kb. 36 atm. nyomás támadja, tehát összeroppanásának elkerülése végett, azt aránylag nagy falvasta,gság|gal kell kialakítani. Az ilyen vastagfalú úszó önsúlya eset- 65 leg nagyorb volt, mint az általa kiszorított víz súlya. Hogy a szerkezet működtetésére megfelelő felhajtóerő maradjon, az úszói súlyát kiegyenlítő —7a— ellensúlyt kellett alkalmazni, amely szerkezetéinek terjedtél- 7g