130448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőr aláfecskendezendő érszűkítő és/vagy ilyeneket tartalmazó gyógyszerek hatásidejének meghosszabbítására
2 I::OMS. eredményeket az embergyógyászatba átvinni megkíséreljék. Ezzel szemben megállapítottam, hogy embereknél ezekre a helyileg káros hatású magas kon-5 centrációkra nemhogy szükség nincs, de alkalmazásuk a velük együtt belecskendezett gyógyszerek felszívódását oly mértékben lassítaná meg, hogy azok hatásukat ki sem tudnák fejteni. 10 Vizsgálataim során rájöttem arra is, hogy a cinkhalás elérésének elengedhetetlen kelléke, hogy a cinket és a hatóanyagot tartalmazó oldat hidrogénion-koncenlrációja akkora legyen, hogy 15 a cinksók cinkhidroxid alakjában való kiválását in vitro megakadályozza, másrészt azonban a kelleténél savanyúbb ne legyen, nehogy a befecskendezéskor a szövetekre izgató hatást fejtsen ki. 20 Vizsgálataim szerint a megfelelő koncentráció pH értéke 4—b közötl van. Találmányom lényege az, hogy a bőr alá fecskendezendő gyógyszerhez 0.5— 1 térfogat °/oo cinket adagolunk, cél-25 szerűen klorid, szulfát vagy acetát alakjában. A V3 %o—1 %o cink 1 —2 °/oo cinkkloridnak felel meg, miiuellelt a közeg pH értékét 4—6 között tartjuk. A cinkkel rokonfémek — kobalt és nifc-30 kel — szintén alkalmasak ä találmány céljaira. Megállapítottam, hogy a megadottnál kisebb vagy nagyobb töménységű cink hozzákeverésével a befecskendezett 35 gyógyszerek hatását jelentősen meghosszabbítani nem lehel, 1 /2 0 /oo-iiél kisebb töménységű cink alkalmazása esetén a felszívódás csak elenyészően csekély mértékben lassul meg, az 1 %0 -40 nél töményebb cinkoldatok alkalmazásánál pedig egyrészt a felszívódás olyannyira meglassul, hogy a gyógyszer a szervezetben hatékony töménységet elérni nem tud, másrészt az ily 43 töménységű "cinkoldatok a szövetekre erős izgató hatást fejtenek ki. A kellő töménység el nem érésének oka egyrészt, hogy a túl lassan felszívódó anyag hamarább kerül kiválasztásra, 50 mintsem a hatékony koncentrációt a szervezelben elérhelte volna, másrészt sok esetben, pl. adrenalinnál is, olt helyben a helyi oxidációnak esik áldozatul. 55 A találmány szerinti eljárással elért hatást adrenalinnal, HHK-tal, adrenalin és HHK keverékével, valamint helyi érzéstelenítők és adrenalin keverékével végzett kísérleteim igazolták. 1. Adrenalin. 60 Ismeretes, hogy ha 1—2 mg adrenalint 1 °/oo-es oldatban bőr alá fecskendezünk, akkor az egyéneken, akikbe a befecskendezés történt, vércukoremelkedésen kívül pulzusszaporodás, 65 szívdobogás, vérnyomásemelkedés, remegés és rossz közérzet észlelhető. Ezen kellemetlen tünetek, mint kísérő jelenségek, kisebb-nagyobb mértékben mindig jelen vannak és sok esetben sú- 70 lyos komplikációként jelentkeznek az adrenalin terápiás hatásának (pl. asztma elleni Vagy helyi érzéstelenílők felszívódását megakadályozó hatás) kifejtése mellett. Kísérleteimnél kitűnt, hogy 75 ha a befecskendezett adrenalinhoz 1.2 °/oo—l-b%o cinkkloridot keverünk, úgy az adrenalin alkalmazását kísérő kellemetlen mellékhatások elmaradnak. Ezzel szemben az adrenalin terápiás 80 hatása a lassult felszívódás dacára sem jelentkezik később, mint ha a befecskendezés cink hozzákeverése nélkül történt volna, másrészt azonban a hatás (pl. asztmaellenes hatás) időtartama-sí k—5-szor akkora. Ezen klinikai megfigyelést alátámasztották azon biológiai kísérleteim, amelyekben a cinkkel kevert, illetve cinkkel nem kevert adrenalin befecs- 90 kendezésel követően a vércukor-görbe viselkedését vizsgáltam. A kísérletekből kiderül, hogy a cinkkel kevert adrenalin befecskendezését követően a vércukor érték emelkedése egyenletesebb, 95 az emelkedés maximuma később következik be és az emelkedés tovább tart, mintha a befecskendezés cink hozzákeverése nélkül történik. Különösen szembetűnők a cink hoz- 100 zakeverésének előnyei a fogászaiban használt adrenalines érzéstelenítő ke verékeknél. Üt ugyanis az adrenalinnak csupán helyi érszűkítő hatásai akarjuk kihasználni, ellenben a fent leírt kel- 105 lenieden mclléklüneiekel eredményező központi hatásra semmi szükség nincs. Cink hozzákeverésével el tudjuk érni, hogy ezekl a közismert kellemetlen érzéseket eredményező meiléktüne'.ek telje- 110 sen kimaradnak anélkül, hogy a helyi érzéstelenítő hatás a legcsekélyebb mér-' lékben is romlanék. Sőt azáltal, hogy
