130445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágneses hangfeljegyzésre

Megjelent 1942. évi dectember hó i-éii. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG / "•! SZABADALMI LEIRAS 130445. szám. VII/j. osztály. — B—15203. alapszám. Eljárás mágneses hangfeljegyzésre. Dr. von Braunmühí Hans Joachim és Weber Walter mindketten fizikusok, Berlín-Charlottenburg. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 30. — Németországi elsőbbsége 1940. évi október hó 25. A szalagalakú .mágnesezhető hordozókra, kiváltképen mágnesezhető felületű filmsza­lagokra történő szokásos hangfeljegyzések­nél a szalagot, illetve a filmet a feljegy -5 zajú folyamat előtt erős egyenirányú mág­neses mezőn futtatjuk át, mellyel a hang­hordozót a mágneses telítettség állapotába helyezik. A iszalag haladási irányában a tör­lőié jet követő, a feljegyzendő hangfrekven-10 ciaáramokkal átfolyt fetjegyzőflejre járulé­kosan egyenáramot szuperponálnak, mely a hanghordozóra' a törlőmezővel ellentétes mágneses egyenmezőt hagy hatni. Ezzel a rendszabállyal a munkapontot, amiként az 15 torzításmentes feljegyzésekhez szükséges, a hiszterizis görbének bizonyos határokon belül egyenesvonalú részére helyezzük. Ennek a gyakorlatban acéldrótoknál és acélszalagos készülékeknél, valamint mág-20 nesezhető filmmel dolgozó feljegyzőkészü­lékeknél szokásos eljárásnak hátránya, hogy nagyigényű célokra igen nagy az alapzöreje és hogy lényeges nemlineáris torzítása van. A frekvenciagörbének a ma-25 gas frekvenciák felé való, a kifogástalan felvételeknél kívánatos kiterjesztésének az alapzörej és a nemlineáris torzítások csak-* hamar határt szabnak. Az eset hasonló:, mint a hanglemezeknél, ahol az aiapzörej 3ó miatt a hasznos modulálást az okvetlenül szükséges frekvenciakörzet átvitelére kor­látozzák. A viszonyokat azonban még to­vább rontja, hogy a mágneses hangfeljegy­ző eljárásoknál a nemlineáris torzítások 35 a magas frekvenciáknál különösen hirte­lenül nőnek. A felvételnél tehát arra kény­szerülünk, hogy a beszédfejet átfolyó fel­jegyzőáramot a magas frekvenciáknál csök­kentsük, tehát csökkenő frekvenciagörhéi­vel jegyezzük fel. Ezekkel a viszonyokbal 40 foglalkozik közelebbről pl. H. Lübeck mun­kája: »Akustische Zeitschrift« 2. évf. 6. füzet. 1937. novemberi szám 280. oldalán, kiváltképen annak 9. ábrájával kapcsolat­ban. Ahhoz, hogy a visszaadásnál egyenes- 45 vonalú frekvenciagörbét érjünk el, szük­séges tehát, hogy a visszaadó folyamainál torzításmentesítőt használjunk, mely a ma-' gasl'rekvienciákalia felvételnél adódó; veszte­ségnek megfelelően erősíti. Ezáltal azonban 50 az: alap-zörejnek a már magábanvéve is za­varó magas összetevőit különösen erősen ki­emeljük. Az említett korlátozásokból, mint az egyes hibaforrások közötti legjobb kom­promisszum leadásnak olyan minősége adó- 55 dik, amely nagy igényeket éppenséggel nem elégít ki. Ez is oka annak, hogy mág­nesezhető filmekre történő, egyébként egy­szerű, olcsó, és üzembiztos mágneses nang­feljegyző eljárás nagy értékű visszaadások- 60 nál nem tudott elterjedni. Másrészt az, hogy tényleg nagyértékű hangfeljegyzési eljárá­sokra minő szükség van, már abból is látható, hogy lényegesen bonyolultabb ós drágább kiváltképen fényelektromos leta- 65 pintásű eljárások a gyakorlatban bevezetőd­tek. Gyakorlatilag és elméletileg! kimutat­ható, hogy az előbb említett hibákat gyár korlatilag teljesen lényegtelen mértékre csökkenthetjük, ha a beszédfejben a hang1 - 70

Next

/
Thumbnails
Contents