130439. lajstromszámú szabadalom • Modulációs transzformátor adók anóda-B-modulálásához

4 130430. menetűek, a másik szár 1', 5' részteker­csei jobbmenetűek. A 9. ábrában a bal­menetű résziekeresekei »1«, a jobbme­netűeket »r« betűvel jelöltük. A két sze-5 kunder, párhuzamosan kapcsolt a—b —c'--d' és a'—b'—c—d tekercságban a potenciálesések az anődáramok páros­számú magasabbrenclű harmonikusainál azonosak, az alapharmonikusnál és a ío páratlanszámú magasabb harmoniku­soknál azonban nem azonosak. így az —a—pont az alapharmonikus és apá­rat! anszámú magasabb harmönikusok tekintetében a P, kapocs potenciáljának 15 megfelelő potenciálú ponttal, az —a'— pont a P^ kapocs potenciáljának meg­telelő potenciálú ponttal fekszik szem­ben, amely a Pj' pont potenciáljávali szemben ellentétes értelmű. Ugyanezek 20 a viszonyok a ^-b—, —b'—, stb. pontok­nál is. A torzítások csökkentése végett a kimenő tekercselés párhuzamos te­kercságainak részarányosán fekvő azo­kat a pontjait, amelyekben azonos po-25 tenciáloknak kell lenniök, egymással összekötjük. Ezt a 10. ábrában tüntet­tük fel. Az —a— és —a'— pontok, va­lamint a —d— és —d'— pontok egy­mással eddig is összekötött pontok. A b, 30 b', illetőleg c, c', e, e' f, f g, g' pontokat a találmány értelmében kötjük össze egymással. Ezzel az összekötéssel vil­lamos kiegyenlítésen kívül mágneses ki­egyenlítést is elérünk. Ha a 9. ábrabeli 35 transzformátor két szekunder tekercs­ágában az alapharmonikus vagy a ma­gasabbrendű harmönikusok feszültségei egymástól eltérnek, akkor az a—a' ille­tőleg d—d' pontok között áramok foly-40 ;nak. A 10. ábra szerinti kiviLelnél ez a kiegyenlítődés sokkal tökéletesebb és nemcsak a teljes szekunder tekercságak, hanem a szekunder tekercselés részei, például külön-külön az a—e, a'—e', to-45 vábbá e—f, e'*—f részek között is vég­bemegy. Azzal, hogy nemcsak egész te­kercságak, hanem a tekercságak egyes részei is össze vannak egymással kötve, tehát azok között a kiegyenlítődés vég­ső bemegy, a 9. ábrabeli megoldással szem­ben lényegesen messzebbmenő részará­nyosságot és torzításmentességet ka­punk. 20 Mlowattos adó modulációs transz-55 formátorában csak a —b— pontot a —b'— ponttal és a —c—- pontot a —c'— ponttal kötöttük össze és a zörej­tényező észrevehetően csökkent. A zö­rejtényező az 1. ábrabeli transzformá­tornál 80 o/o-os kivezérlés és 1100 Hz 60 mellett a — b— és —b'— pontok kö­zötti összekötés nélkül 3%, a —b— és —b'— pontok összekötése után 2 o/o volt; 5000 Hz és 80'>/o-os kivezérlés mellett a —b— és —b'— pontok ösz- 65 szekötése nélkül 3<>/o, e pontok össze­kötése után 2,1 q'o volt. Az összekölővezelékek csatlakozási pontjait a tekercselés mentén nem kell lineáris törvényszerűség szerint elosz- 70 tani. E pontok más, például a menet­számra vonatkoztatott négyzetes tör­vényszerűség szerint is eloszthatók. Amint a felsorolt példákból látható, a szekunder lekercselést párosszámú rész- 75 tekercsre kell megosztani. Kettőnél több párhuzamos ág esetén előnyös, ha a résztekercseket még egyszer megosztjuk és úgy kapcsoljuk, hogy valamennyi ág induktivitása és szórási induktivitása 80 egyenlő, tehát valamennyi ág mágneses szemponlból egyenértékű. A találmány oly transzformátoroknál is alkalmazha­tó, amelyekínéji a primer és a szekunder lekeresel esek közölt árnyékoló eszközök 85 vannak. Szabadalmi igénypontok: 1. Modulációs transzformátor adók anó­da-B-modulaloraihoz, amelynél a pri­mer és szekunder részlekercsek válta- 90 kozva következnek egymásra, melyre jellemző, hogy a transzformátor sze­kunder tekercse két vagy több páros­számú, egymással párhuzamosan kap­csolt ágra van osztva és a szekunder 95 tekercselés párhuzamos ágainak te­kercsei a transzformátor vasmagjá­nak két szára közötti szimmetriasík­ra vonatkoztatva részarányosán van­nak elrendezve. 100 2. Az 1. igénypont szerinti transzformá­tor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szekunder tekercselés ágainak tekercsei térbeli elrendezés és menet­értelem szempontjából a vasmag két 105 szára közötti szimmetriasíkhoz rész­arányosán vannak elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti transzformá­tor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyik ág mindegyik részte- 110 kérésének a magon elrendezett másik ág azonos átmérőjű résztekercse fe­lel meg, továbbá, hogy mindegyik ág-

Next

/
Thumbnails
Contents