130346. lajstromszámú szabadalom • Több mint két személy által egyidejűleg használható sakktábla

2 130 tábla közepén elhelyezett rögzített négy —4— mező pedig úgy van elrendezve, hogy minden játéktér felé két-két egymástól eltérő színű mezőt mutat. 5 A találmány szerinti játéktábla a következőképen használható sakkjáték céljából-A tábla- —1— kiugró részein felállítjuk a sakkfigurákat ugyanúgy, mint a sakktáblán. A —4— középső rögzített mezők 10 körüli —5— belső tábla üres. A figurák felállításánál nem játszik szeriepet, hogy a vezér milyen színű mezőre van. felállítva, mert mindegyik partner a szembenlevő ellenfelén kívül még két oldal-ellenféllel is 15 rendelkezik. A gyalogosból tiszt nem lehet, de ezt a hiányt pótolja a gyalogos mozgási szabadsága, t. i. nemcsak előre mehet a gyalogos, hanem oldalt és vissza és színről színre ütő ereje van. 20 A játék célja, hogy a király a —4— mezők egyikét foglalja el és hogy az —5— üres teret a játék folyamán a rendelkezésre álló mezőkből építsük ki magunknak a cél felé. Ez a kiépítés úgy történik, hogy mi-25 előtt az első mezőt a játékos érdiekeinek megfelelően lerakja, valamelyik ellenfelének sakkot kell adnia. Ez a sakkadás jogosítja fel arra, hogy az első tíz mezőt lerakhassa. A második sakkadás szintén tíz 30 mező lerakására jogosít, a harmadik sakkadás a megmaradt négy mező lerakására. A mezők természetlesen az őket színeik szerint megillető helyre, vagyis a külső táblarész folytatásaként sakktáblaszerű el-35 helyezkedés alapján rakhatók le. A kezdő nyolc lépést tehet és ez nyolc különböző figurával történhet. Minden egyes mezősorozat lerakása egy lépésnek számít. A játék kezdetén tehát mindlen játékos huszon-40 négy mezőt kap lerakás céljából, mégpedig tizenkét-tizenkél különböző színűt. A játék folyamán nem kizárólagos cél az, hogy a király a —4— mezőt elérje. A király mozgásával egyidőben igyekezni kell 45 arra, hogy a sakkadással megszerezzük a mezőlerakás jogát. Ha a játékos a tulajdonát képező huszonnégy mezőt lerakta már és ezután sakkot ad valamelyik ellenfelének, úgy egy mező flelszedési jogát vagy 50 a megszerzett mező lerakási jogát is élvezi. Tehát egyidőben-játszik a mező és a bábú is. Minden egyes játékos egyéni célért küzd. Néha azonban^ amikor egy ellenfél túlságosan erős, illetve jó helyzetben van 55 és ezzel veszélyezteti minden ellenfelét, akkor mind a három egyesült erővel a legerősebb ellen szövetkezik, ha az érdekek 4 <i. ezt így kívánják. Célszerűen minden játékosnak eltérő színű sakkbábui vannak. Természetesen más játékszabályok alap- 60 ján is variálható sok hasonló játék a találmány szerinti táblán. Szabadalmi igénypontok: l.Több mint két személy által egyidejűleg használható sakkjátéktábla, szokásos koc- 65 kamezőkkel, azzal jellemezve, hogy a tábla mezejének egy része rögzített kockabeosztású, míg a másik része a játéktéren üresen áll, illetve arról a mező felszedhető vagy arra lerakható és a 70 kockabeosztás olyan, hogy kettőnél több helyen lehet a sakkbábukat felállítani. 2. Az 1. igénypont szerinti játéktábla kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy minden irányban egy-egy kiugró (1) része 75 van, melyek után további három (2) mezősor van, olykép, hogy ezen mezősorok minden oldalon négy mezővel szélesebbek és ezáltal a kiszélesített mezők legszélső három (3) mezősorrésze a szóm- 80 szédos játszó'!ér ugyanüyien kiszélesített mezősorrészét képezi és emellett a tábla közepén négy (4) mező van rögzítve, melyek körül (5) szabad tér van négyzetalakban kiképezve, mely tér kilencven- 85 hat darab sakkockamező behelyezésére alkalmas. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti játéktábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lábián összesen kétszázhuszonnégy me- 90 ző van rögzítve és emellett kilencvenhat felszedhető, illetve lerakható mező tartozik a sakktáblához. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinli játéktábla kiviteli alakja, azzal jel- 95 lemezve, hogy a szomszédos kiszögellések (6) határvonala egymásra merőleges egyenesekből áll, úgyhogy az általuk bezárt derékszög felezési vonala a táblán harántirányban átmegy és azt két 100 képzelt félrészre osztja. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti játéktábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes (1) játéktérrel, valamint derékszögű sarokkal 105 szemben a másik oldalon ugyanolyan elrendezésű és alakú játéktér, illetve sarok van. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti játéktábla kiviteli alakja, azzal jel- 110 lemezve, hogy az (5) üres tér közepén