130330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék dróttal táplált szórópisztolyok szóróteljesítményének növelésére

4 13O:J30. resztmetszetben egymással szembeállítva, jobbról a szokásos és balról a találmány szierinti kivitelben, ahol az égő gázkever réket ós a porliasztóközeget vezető hor-5 nyok 14 foknyi szöghajlása ugyanaz ma­radt, mini eddig, s az olvadási és porlasz­tási pontnak a találmány értelmében való 'eltolódását pusztán a fúvókák átmérőinek megváltoztatásával lés a hornyok számának 10 szaporításával idézzük ielő. A szokásos kivitélben a drótvezető fúvó­kát (1), az ennek külső kerületén levő hor­nyokat (la) a középső fúvókát (2), ennek külső kerületén a hornyokat (2a) és a 15 külső fúvókat.(3) jelöli. A drótalakú (4) löveganyagot, melynek •átmérője normálisan 1 mm, az (la) hor­nyok 14 foknyi hajlásszöge esetén az (A) pontban éri a horony mélységétől függő 20 vastagságú sugár. Ez a pont kb. 1—2 mm távolságnyira esik a külső (3) fúvóka (E) előtere határolta fúvókarendszer végétől. A középső (2) fúvóka' külső kerületén kiala­kított, az eddig szokásos kivitelben me-5 redekebb (2a) hornyokon kiömlő porlasztó­gáz a (B) ponton -éri iá (4) lövelő anyagot, amely pont kb. 0,5 mm-rel kívül esik az olvasztólángban fekvő csonkakúpalakú ol­vadási szakasz alapján. 30 Az (lx) fúvókéban vezetett, p.o. kél vagy több milliméter vastagságú (4x) drót ten­gelyéhez képest a találmány értelmében laposabban, kb. 8 foknyi szöghajlású (ly) hornyokból- kilövellő gázkeveréksugár kö-35 zépvOnala a (G) pontban, a középső (2x) fúvóka (2y) hornyaiból kilövellő porlasztó­középsugár középvonala pedig a (D) pont­ban éri íaz anyagot. Minthogy azonban a láng töve már köz-40 vétlenül a középső fúvóka végén az (E) előikamra belsejében keletkezik, továbbá az égőkázkeverék némikép már a (3, ill. 3x) fúvókának ebben a drótvezető és a kö­zépső fúvóka vége előtt terjedő (E) téré-45 ben is expandálhat, miközben lángra gyul­lad s a porlasztógázsugár azt beburkolja és vezeti, világos, hogy az (A—B) pontok­nak a (C—D) pontokba való előretolódása . szükségképen hosszabb olvasztólángot, va-50 lamint hegyesebb és így, kedvezőbb por­laszliókúpot kell, hogy eredménj'ezzen. Bé­szes ebben természetesen az (E) előtérnek a (4x) drót nagyobb átmérőjével járó tér­fogatosökkenése is. Az (ly) hornyokon az 55 (E) térbe beömlő ógőgázkeverék tehát láng­ragyullad is az égőgázsugarat és lángot most erősebben a (4x) dróthoz szorító por­lasztógáz jobban tengelyirányban tereli, te­hát a drótot a láng az- (E) térben erősebben felhevíti és valamennyi gáz, ill. láng ki- 60 ömlési sebessége az (E) térben ennék tér­fogatcsökkenése folytán növekedik. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alakban' a drótvezető (Íz) fúvóka kerületén kiala­kított (ly) hornyok hajlásszöge a fúvóka 65 tengelyéhez ugyanaz, azaz 14 fok, mint a szokásos (1) drótvezető fúvókán, de a drót­vezető fúvóka fala itt vastagabb. Ennek következtében az (Íz) drótvezető fúvókának ezen a megvastagított falú testén nagyobb 70 számú, az (laVval azonos szélességű (ly) horony és a (2z) középső fúvókán ugyan csak nagyobb számú, a (2a)-val azonos szé­lességű (2y) horony helyezhető el. Az ered­mény az (Íz) és (2z) fúvókák eme kivitelé- 7o iiiél is a (C-—D) pontok előretolódása kifelé az (A és B) pontok helyzetéhez képest, továbbá a nagyobb drótvastagság miatt ugyancsak az (E) tér térfogatcsökkenése, a porlasztógáz nagyobb átömlési sebessége, 80 tehát a láng megnyúlása és hosszabb érint­kezése a dróttal. A kilövellt anyag mozgási iványáSóI most csak kevéssé eltérő porlasztógáz hirtelen expandálása az (E) előtér végén az itt kezdődő olvadókúp alapja tájékán főként 85 szívás alakjában fejti ki hatását, tehát már ezzel a szívással is fémrészecskéket sza­kít le az olvadókúp felszínének hátulsó; részeiről, amelyek azután röptükben az ol­vadószakasz középső és elülső részeire elő- 90 reliajlóan és expandálóan, tehát szétosz­latóan is ható porlasztóisugár áramába ke­rülnek. Ez a hatás azonban még lényegesen fo­kozható, ha az olvadószakasz kezdőpont- 95 ját még az (E) előtérbe helyezzük át. Ilyen eszközöket tüntetnek fel a rajz 5—13. ábrái, mégpedig az 5. ábra ilyen különleges kivitelű három­fúvókás fúvókarendszer elülső részének! 100 ugyancsak vázlatosan ábrázolt részleges hosszmetszete, ;a 7. ábra az 5. és 10. ábrákon feltüntetett fúvókarendszer egyszerű belső fűvókájának oldalnézete természetes nagyságban; a 6. ábra ugyancsak természetes nagyságú 105 oldalnézete a 7. ábrabeli belső fúvóka kú­pos felületére ráhúzandó rátét-darabnak, amelyen, miként a belső fúvóka kúpos illeszkedési felületén is, hornyok vannak az égőgázkeverék vezetésére; a 110 8. ábra természietes nagyságú oldalnézete egy kétrészű középfúvókának, melynek kú-

Next

/
Thumbnails
Contents