130263. lajstromszámú szabadalom • Elsütő szerkezet lőfegyverekhez
2 1 3 0 2 8 3. nek —c\— kivágásába az —a— elsütő kilincs —aá— karja nyúl. Az —a— kilincs —ab — támasztó karja a —c— elsülő rúd —c,— felüleléhez fekszik. Az elsülő rúd-5 nak hátrább, a ravasz felé, —c3 — kivágása van. Az —a,— csapon, az —:a— elsütő kilincs mellett, az elforgatható kétkarú; —d— emeltyű foglal helyet; a —d— emeltyű felső karjának —dj— orra ia závár-10 zat pályájába, alsó —d2 — karja pedig a —c— elsütő rúd —C;— kivágásába nyúl. A ravasz meghúzásakor a —c— elsütő rúd az A nyíl irányában (2. ábra) elmozdul és az elsütő rúd —c4 — felülete, 15 s kezdeti útdarab befutása után (1. ábra) az —a— elsütő kilincs —a4 — emellyűkarjához ütközik (2. ábra). Eközben a —c3 — kivágás az —a— kilincs —a5 — karjával került szembe és a —d— emeltyű is el-20 fordult. A —c— elsütőrúd, további elmozdulása folyamán az —a— elsütő kilincset a reteszelő helyzetéből kiforgatja, mire a —b— závárzat felszabadul éiS a zárórúgo hatására a B nyíl irányában előrefut. Ha 25 most a ravaszt elengedjük, az —a, c, d—• részek az 1. ábrán feltüntetett helyzetibe lérnek vissza. Ha eközben a závárziai, amint a 2. ábrán az eredményvonal jelzi, a 0 nyíl irányában még háirázik, a závárzat 30 hátsó felülelének lerézselt —b2 — éle, a —cl— emeltyű —ús — orrához ütközve, ezt az .emeltyűt elforgatja. A —d— emeltyű -••cl,— karja ekkor a —c— elsütő rudat előretolja, mire az —a— elsülő kilincs 35 ugyanúgy, mint az elsütő mozgásnál, a závárzat pályájából kitér. A závárzat —b3 — nyúlványának elhaladása után valamennyi rész visszatér az 1. ábrán szemléltetett nyugaími helyzetbe, az —a— elsülő kilincs 40 pedig a —b— závárzatot elreteszeli. A 3. és 4. ábra második kiviteli példaként olyan lőfegyver eloszló szerkezetének két különböző helyzetét mulatja be hosszmetszetben, amelynél a fegyver felhúzott álla-45 potában csak az .ütőszeg van megtartva, A —b— závárzatban hosszirányban mozgatható —f— ütőszeg ismert módon —f,— feszítő emeltyűt hord. Az —f— ütőszeg —f2 — pereméhez támaszkodik az -e,-j 50 ülő- és zárórúgó, melynek másik támasza a fegyver hátrésze. A tokban levő —g— feszítőgál meghosszabbítása az —a— elsütő kilincs, melyet az —a,— rúgó a 3. ábrán szemléltetett megfeszített helyzetben 55 tart. A tok ágyazza a — c— elsütő rudat, is, melynek éppúgy,, mint az előző példában, egy-egy ~ct — és —c3 — kivágása' van. Ezek közül a —c,— kivágás az —a— elsülő kilincs —aá — kai -jávai, a —c3 — kivágás pedig az —a5 — orral működik együtt. 60 A —b— závárzat előrefutása után az alkatrészek a 3. ábrán szemléltetett helyzetijén vannak. Ekkor az ütőszeget megfeszítő -fi— emeltyű —f3 — orra az —a— elsülő kilincshez támaszkodik. A ravasz 65 meghúzásakor a —c— elsütő emeltyű előrecsúszik. Az elsülő rúd bizonyos —s— üresjárás . után az —a-— elsülő kilincs —a4 — karjával lép érintkezésbe. Közben a —c,(— kivágás az —a— elsütő kilincs 70 —a,-.— orra alá került. A —c— elsütő rúd most következő további elmozdulásával szemben az —a2 — rúgó, valamint — az —í— ütőszeg és az ezt megfeszítő —f,—• emeltyű közvetítésével — az —e,— záró- 75 rúgó is érezhető ellenállást fejt ki (nyomáspont). Röviddel ezután az —a— elsütő kilincs a 4. ábrán f eltűnteiéit helyzetbe fordid el és az —f,— emeltyűi felszabadítja1. Utóbbi az —e,— zárórúgó halasára a 1) 80 nyíl irányában elfordul és az —-f— ütőszeget a lövés leadása végeit előrebocsátja. Amint e kél példa mulatja, a találmány szempontjából fontos az, hogy a - -c— elsütő részek az —a— elsülő kilincset bizo- 85 nyos üresjárás előtt és alatt megakadályozzák abban, hogy reteszelő helyzetét elhagyja. Az elsütő részek az üresjárás után az elsülő kilincset a reteszelő helyzetéből kiforgatják, mire az az ütőszerkezete! — 90 még pedig az első példában a závárzatot, a másodikban pedig az ülőszegei — az elsütéshez való előrefutáshoz felszabadítja. Rendszerint magái a - c elsütő ruclat is csak rúgó alldhalja vissza nyugalmi 95 helyzetébe. Énnek ellenére azonban az ismerteteti biztosítás mindig kielégítő., mert az —a— kilincset ós a —c— elsütő rudat kikapcsoló erők különböző iránya mellett nem kell tartani azok oly mértékű közös 100 elmozdulásától, amely a biztosítás hatástalanná léteiére elegendő volna. Ezenfelül azonban — pl. különösen gáznyomású lőfegyvereknél —, magában véve ismert módon, a —c— elsütő rudat a lövész 105 tetszése szerint működtetett biztosító művel még adalékosan is biztosíthatjuk. Olyan fegyvereknél, amelyeknél a —c - elsütő rudat elektromágnes mozgatja — ami légi járművek fegyverállásaiban gyakran szo- 110 kásos — a tüzelési nyomógombot adalékosan még egy biztosító emeltyűvel blokkozhatjuk, vagy pedig az elsütő áramkört