130229. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések átvitelére
130229. Akárcsak az 1. ábra szerinti kapcsolásnál, a 4. ábra szerinti kapcsolásnál is az 1 Ijemenőkör járulékos csillapítása adódik, aminek követkéz Lében a zajáramon, felül 5 a jeláram is csökken. Mig azonban az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a jel-zaj-arány ugyanakkora maradi, a jel-zaj-arány itt a zajáram csökkenésével növekedik. Elvileg léhát a szekundéremissziőzajl teljesen kilo küszöbölhetjük. Ez azzal a körülménnyel függ össze, hogy a szekundénemissziózajjal korrelált zajáramok az anódakörhen és a szeluuidéremisszlóeleklrőda körében azonosak, míg a jeláramok e kél körben 15 különbözőek. A jel- és szekuiidérelnisisziózaj közötti arány a két körben tehát különböző, úgyhogy a szekundcremissziőzaj: teljes kiküszöbölése esetén mégis jel marad meg. Ezzel szemben a jel- és katódazaj 20.közelii arány az anődakörben ugyanaz, mini a. kalódakörben, úgyhogy a katódazajnak az 1. ábra szerinti kapcsolással való. teljes kiküszöbölése esetén a jel is eltűnik. A szekundéremlssziőzaj teljes kiküszöbö-25 lése esetén a 1. ábra szerinli kapcsolás erősítését éppen annyira csökkentjük, hogy az anódaáram azonos azzal az árammal, melyet iákkor kapnánk, ha a cső szekund éremissziőelektrődát nem tartalmazna. Ez 30 esetben tehát azonos eredménnyel szekundéremisszióelektrőda nélküli csövet alkalmazhatnánk. A szekundóreniissziózajnak a I. ábra szerinti kapcsolás révén való részleges kiküszöbölése azonban oly esetekben 35 'előnyös, amelyekben nagyobb erősítést kívánunk elérni, mint. szekundéremissziő-elektróda nélkül és a szekiindérernissziőiS csővel maximálisan el ér]íető erősítésre szükségünk nincs. 40 A 4. ábra szerinti kapcsolás ezenfelül üfkárcsak az 1. ábra szerinti, lehetővé leszi, hogy a bemenőkör csillapítását növeljük anélkül, hogy a jel-zaj-arány csökken. A kapcsolás alkalmazása tehát előnyös oly 45 esetekben, melyekben különleges okokból a bemenőkor nagyobb csillapítása szükséges, mint amekkorát e kör elkerülhetetlen veszteségei 'előidéznek. A szekund éremiss zi ó zaj csök kente s ének 50 más módszere az 5. ábrán látható. Itt a 3 kimenőkört a szekundéremisszióeleklrőda körébe vettük fel, míg az anódakör oly 10 kondenzátort tartalmaz, melyen át szekundéremis'sziózajjal korrelált zajfeszültség 55 lép fel. E zajfeszültséget 11 kondenzátoron át a kívánt fázissal a vezérlőrácsra kapcsoljuk. Önindukciócséve helyett, mint a 4. ábra szerinti kapcsolás esetén, itt a'szekundéremissziózaj .csökkentésére az anődakörben 10 kondenzátort kell alkalmaznunk, 60 minthogy a szekundremissziőzaj fázisa az a n ő da k őrben a s zeku nd é re ni iss zi-óe lek tr ó -da-körbeliévcl ellentétes. A szekundéremiszsziózaj teljes kiküszöbölését, ami a j. ábra szerinli kapcsolás cselén lehetséges, az 5. 65 ábra szerinti kapcsolással el nem érhetjük. E kapcsolás 'előnye azonban, hogy a zajcsökkentés a 1. ábra szerint ivei ellentétben, a jelfrekvenciától független. Megemlíthetjük, hogy a 4. és 5. ábra szc- 70 rinli kapcsolásoknál egyúttal a katódazaj is csökken, minthogy a szíekundéremisszióelektrckta árama és az anódaáram is kalódazajjal korrekVt zajkomponensttartalmaznak. ' ' 75 Egynél löbbszelaindéremissziőeleklródát tartalmazó csöveknél számot kell tartanunk azzal a körülménnyel, hogy a szekimdéremiisszjóelektrődák mindegyike külön zajforrást, alkot. Az utolsó szekunderé misszió- 80 elektróda árama és az anódaáram oly zajkomponenst is larlalmaznak, mely az előző szekundéremisszicelektródák zajával is korrelál I, úgyhogy a. teljes szekundéremiszsziózajt az anódakörbőí vagy az utolsó sze- 85 kiúidénemisszióelektróda köréből veit zajfeszültség segélyével csökkenthetjük. Az egyes szekundéremisszióelektrődák zaját külön-külön is csökkenthetjük a. 4. ábrán megadott módon. 90 A szekundéreniissziőzajl továbbá azzal is csökkenthetjük, .hogy a. szekundéremissziózaj jal korrelált zajfeszúllséget nem a bemenővezérló'rácshoz, hanem ehelyett más vezériőrácshoz vezetjük vissza. 95 A ü. ábrán oly kapcsolás látható, melynél az eloszlási zajt csökkentjük. Az ábra árnyékolórácsos csövet tartalmazó erősítőkapcsolást tüntet fel. Itt az eloszlási zajt az árnyékoló.rács és anóda közötti áraméi- 10 ° oszlás változásai .idézik elő'. Az árnyékolói-ácskor 12 öiiindukciócsévét tartalmaz, melyen, át az eloszlási zajjal korrelált zajfeszültség lép fel. E feszültség a szakadozott, vonalakkal íeUünLeíell: 13 árnyékoíőrács- 105 vezérlőrács-kapacitáson át oly fázissal jut a vezérlőrácsra, hogy az eloszlási zajjal korrelált zajáram az anődakörben csökken. Míg az előbb ismerteiéit kapcsolásoknál az emissziózaj csökkeniése minden- I10 kor a bemenőkör járulékos csillapítását idézte elő, az eloszlási zaj csökkentése a bemenőkör csillapításának cs ökkenésével jár. Ez azzal a körülménnyel függ össze,
