130215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges textilrostok előállítására

12 1 3 8 2 í 5. lyiel a szálakat vagy rostoklat oldhatatlannál tesszük és savtői mentesítjük'. A koagulálás pillanatában a rostok vagy szálak erősen savanyúan reagálnak. A szá-5 lakról a savat tehát el kell távolítanunk', mert: a sav különben a végső terméket, száradása titán rontja. E célból, ha a szálak csupán kazeinből készülnek, azokat folyó vízben kell mosni; néhány órai mosás ele-10 gendő, ha a termék laza fonalakban van, míg orsóra csévélt szálak esetén 16—21 órai mosás szükséges. Kazein és cellulóza keverékéből készült szálakat több napig kell mosni, ha a szálakat orsókra csévél-15 lük. A mosást azonban nem végezhetjük közvetlenül a szál koagulálása után, mert ha az csak kazeinből készült, akkor feloldódna, míg a kazein és cellulóza keverékéből 20 valói szálak nagymértékben rongálódnának. Ezért a szálakat előbb oly eljárásnak kell alávetnünk, amellyel azok oldhatatlanná! válnak. Evégből formaldehid vizes oldatát hasz-25 náljuk, célszerűen konyhasó adalékkal, hogy a művelet első szakaszában ti szálak duzzadását csökkentsük vagy egészében megakadályozzuk. 10o/o-nál kevesebb konyhasót tartalmazó CO vizes oldat a kazeinrostokra duzzasztó hatással Van. Ezzel szemben 10°/o-ná,l nagyobb mennyiségű konyhasót tartalmazó oldat zsugorító hatást fejt ki. Tehát hasznos, ha a, rostok viselkedését az azokat oldhlatatlam-35 ná tevő fürdőben megfelelő mennyiségű konyhasó alkalmazásával szabályozzuk, ami az alumíniumsóknak az oldást megakadályozol hatását is támogatja, ha !a sókat formaldehiddel kombinálva alkalmazzuk'. 40 Csupán egyetlen sűrűségű oldattal is dolgozhatunk, amely pl. 90 rész 12°/o-os vizes konyhasó oldatból és 10 rész 40°/o-os formaldehidből all, amelyhez esetleg alumíniumsókat is adagolhatunk. Előnyös iazon-45 ban, sőt igen fontos, ha különböző fokozatosan töményebb oldatokkal dolgozunk. A szálak kezelését ez esetben kisebb töménységű oldatokkal kezdjük, pl. 99 rész konyhasó vizes oldalával és 1 rész 10o/o-os í'orm-50 aldehiddel és fokozatosan mind nagyobb töménységű oldatokra tériünk át. Az feljárás akkor is ugyanaz, ha esetleg' alumíniumsó adalékokat használunk, amikor azonban célszerű, ha a konyhasómennyi-55 séget nem csökkentjük 10o/o-nál kisebb mértékre, hogy elkerüljük a rostok túlzott és káros duzzasztását. A fent megadott módon készült keményítő oldatok célszerűen kénsavval gyengén savanyítottak lehetnek. Viszont a sa- 60 vas rostioknak az oldódást gátló oldatba való folytonos bemerítésével az oldat savanyúsága fokozódik, úgyhogy, ha a kívánt savtartalmat egyszer már meghatároztuk, az oldódást gátló fürdő savfölőisle- 65 gét időnként lúggal semlegesítenünk kell. Ha a kazeinből vagy kaziein és cellulóza keverékéből való lúgos kolloidos oldatokát nem fonjuk közvetlenül orsókra, vagy nem visszük centrifugára, amint az pl. 70 laza rostok készítésénél törlóuik, ajánlatos, ha a laza rostokat a koaguláló fürdőt elhagy Ma oly fürdőbe juttatjuk, amely 10"/onál nagyobb mennyiségű konyhasó, vizes oldatából áll. Ha ehhez az oldathoz kis 75 mennyiségű savat vagy alumíniiiiusót adunk akkor, még formaldehid hozzáadása nélkül is, a rostokat kitűnően kikészítő, oldódásukat gátló fürdőbe juttattuk és azok egymástól jobban elkülönülnek, 80 mintha azokat üres larlányLian gyűjtöttük volna és ott bizonyos ideig visszatartva juttattuk az oldódást gálló fürdőbe. A csak' kazeinből való szálak, az .esetben, ha az orsón nem állnak feszültség alatt, 85 az oldódást gátló fürdőben jelentősen megrövidülnek, főleg ha azokat koagulálás után az oldódást gátló nagy töménységű fürdőbe merítjük. Ugyanez laz eset a laza vagy peberyrostoknál is, amelyek, mertnin- 90 csenek kifeszítve, kitűnő sodra lot kapnak, azonban bizonyos mértékben veszítenek finomságukból vagy a fonáUiterből, amelyet fonásuk alkalmával kaptak. E laza rostoknak már az első kis töménységű -oldódást 95 gátló fürdőbe, való bemerít ése nagyrészt csökkenti a rostok hosszát, ha azonban e rövidülést majdnem tökéletesen ki akarjuk 'küszöbölni, a szálakat nem szabad közvetlenül a koagulálás után vágni. A szál- 100 tömeget e helyett tartó keretekre kell tekercselni, amelyeket ezután kis töménységű, oldódást gátló fürdőbe merítünk', majd azok további, fokozatosan nagyobb sűrűségű fürdőkbe jutnak, míg a közepes 105 sűrűségű fürdőt elértük. A száltekercseket ezután a kívánt hosszakra vághatjuk és a következő oldódást gátló fürdőbe meríthetjük. Uymódon oly rostokat kapunk, amelyek csak kis mértekben rövidültek és no (egyenletesen sodrottak. Ha a szálak oldódást gátló kezelésié befejeződött, azokat folyó vízben mindaddig