130172. lajstromszámú szabadalom • Töltőanyag matracok, ülőbútorok stb. számára és eljárás annak előállítására

Megjelent 1942. évi október hó l-ém. MAGTÁR KIEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130172. szám. IV/h. osztály. — B. 14571. alapszám'. Töltőanyag matracok, ülőbútorok stb. számára és eljárás annak előállítására. Bordás György vegyész, Budapest. A bejelentés napja: 1939. évi szeptember hó 18. Matracok, ülőbútorok, párnák stb. kitöltésére általában az ú. n. szárított tengeri-füvet (afrikot) alkalmazzák. E füvet, mint ismeretes, tengerentúlról hozzák be, 5 ami, teknitve a magas szállítási költséget, árát megdrágítja. Beszerzése egyébként is nehézkes, mert csak külföldi pénzneműek'ért vásárolható. A találmány szerinti töltőanyagnak ezzel 10 szíemben az az előnye, hogy előállításához a hazai földben megtermő, mindenfajta gabonanemű (búza, rozs, zab) szalmája, olajlenmagszalma, széna, sás és egyéb szárított fíineműek alkalmasak, ami beszerzését és 15 előállítását megkönnytíi. Nemzetg|azdasági szempontból is fontos, hogy e töltőanyag a külföldről behozott tengeri-füvet nélkülözhetővé teszi. Előállításához költséges gépiberendiezésre nincs szükség. 20 A tengeri-fűből előállított töltőanyagnak egyébként az a hátránya is megvan, hogy szárítás után iszap, károsan ható gombák maradnak' rajta, ami a matracból használat közben por alakjában kihull és így az 25 egészségre káros. E poros töltőanyag az élősdi férgeknek is alkalmas megtelepülést nyújt. Ezzel szemben a szalmából, stb. előállított töltőanyag a kezelési eljárás követ-30 kezteben por- és gombámén tes lesz és így a használatban egészséges és teljesen féregmentes. E töltőanyag szálai ugyanolyan rugalmasak, szívósak és tartósak, mint a tengeri-fűé. 35 Az eljárás szerint rozs-, búza-, zab-, olajlenmagszalmát, szénát, sást vagy egyéb szálas fűneműt az alábbi összetételű fürdőbe helyezzük: 87 súlyrész víz 2 súlyrész szóda 40 0,5 súlyrész rézgáüc 0,5 súlyrósz növényolaj (pl. ricinusolaj). E fürdőben 5—-10 percig főzzük. E fürdő a szalmát stb. szálaira bontja, lazítja és egyben hajlékonyan rugalmassá teszi. E 45 főzés után az anyagot gyengén kénsavas vagy hangyasavas vízben öblítjük', miáltal az anyagban visszamaradt szódát semlegesítjük, öblítés után az anyagot kiszárítjuk. Száradáskor a meglazított szálak sziét- 50 válnak és összekunkorodnak, Az így előállított anyagot azután a matrac stb. töltésére éppúgy használjuk fel, mint a tengeri-füvet. Az eljárás másik foganatosítási módja 55 szerint a szalmát stb. az alábbi összetételű fürdőbe helyezzük: 87 súlyrész víz 2 súly rész nátronlúg 0,5 súlyrész vasszulfát 60 0,5 súlyrósz növényi olaj. E fürdőben az anyagot szintén 5—10 percig főzzük, azután innen kiemelve gyengén kénsavas vagy hangyasavas vízben öblítjük és utána kiszárítjuk. 65 Természetesen a nyers szalma-anyagot; stb. nemcsak fenti vegyianyagok együttes keverékében, hanem e vegyianyagok külön vizes oldataiban, külön munkamenetekben,