130135. lajstromszámú szabadalom • Kétsarkú kisütőcső
Megjelent 1942. évi szeptember hó 15-én. MAaiAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130135. szám VII/j. osztály. — F. 6712, alapszám. Kélsarkú kisütőesö. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja; 1941. évi július hó 30. A találmány oly kisütőcsö, melynek elektródái között igen kicsiny távoliság van. Ilyen csöveket igen rövid hullámú, például oentimóterhullámú elektromágneses rezgé-5 sek egyenirányításakor használnak és elektródatávolságuk 0.1 mm vagy ennél kisebb, hogy la repülési időben fellépő különbségek hatástalanok maradjanak. Az ilyen rendkívül kicsiny elektródaközök pontos 10 beállításia és a köz méreteinek az üzemközbeni fenntartása az effajta ismert csöveknél nehézségekkel jár. A taláraány célja e nehézségek kiküszöbölése. A találmány szerinti kétsarkú kisütőcső-1-5 ben a katóda emittáló rétege és az anódafelület a cső fűtetlen állapotában szorosan egymásra feküsznek és a katóda hordozójának fűtésekor, a katódahordozó hőokozta alakvájtozásia következtében egymástól a ki-20 vánt rövid távolságra ál,lanak be. Ismeretesek már különböző megoldású mozgatható elektródákkal felszerelt kisütőcsövtek. Ilyenek például az úgynevezett mikrofoncsövek, amelyeknélvezérlő elektróda 25 az áramingadozásokká átalakítandó mechanikus rézgének, például hlangrezgések ütemében mozog és ezzel vezérli az anódához folyó kisütő áramot. Ismeretesek olyan egyenirányítók is, amelyek' anódája az anó-30 üafeszültségiiiek megfelelően a kiatódálól különböző távolságokra áll be. Végül ismeretesek rövidhullámú csövek is, amelyek elektródarendszere a cső falán átvezetett rudazat segélyével,, vagy pedig a csőhöz 40 45 közelített mágnessel, utánállítható. Ezek a 35 berendezések azonban nem alkalmasak1 arra, hogy azokkal oly kicsiny elektródáközöket pontosan állítsuk be, mint amilyetnekre a szóban levő kisütőpályáknál szükség van és nem olyanok, ömelyeknél evég" bői eljektródahordozók hőtágulását hasznosítanák. A találmányt a rajzban vázlatosan feltüntetett kiviteli példák kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábrában l1 . önmagában ismert lapos csészealakú, préselt üvegtányér, amely helyett azonban kerámiai anyagból készült lemez is alkalmazható. Ezzel a tányérral a 2 burát légmientasen hegesztettük össze. 50 A búra készülhet üvegből vagy fémből. A préselt üvegtányérba anódát alkotó 3 fémpálcát forrasztottunk, melynek a cső belsejében Ijevő homlokfelülete sík csiszolt felület. A préselt üvegtányérba ezenkívül 55 még 4 átvezetéseket forrasztottunk, amelyek fűtőáramot vezetnek és egyben a katóda -hordozót is alátámasztják. A katóda hordozója U-alakú és ennek megfelelően három 5, 5' ós 5" szakaszból van. A csillám- 60 ból készült 6 tárcsa támasztószerv, mely a katódát az anódával szemben oldalirányban rögzíti és a búra oldalára fekszik. Előnyös, ha a csillámtárcsát az anóda környezetében kivágjuk, hogy abban dielektro- 65 mos veszteségek ne keletkezzenek. A katóda hordozója fémből, például nikkelből készült üreges test, mely a hordozóval
