130095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a cellulózagyártás hulladéklúgjaiban foglalt vegyszerek visszanyerésére

2 130095. után sorakozó több helyen befecskendezzük ; a vezetékiét, legalább a befecskendezés helyén, egész keresztmetszetében finoman elosztott lúggal kitöltjük; a tűztérben ke-5 letkezett. forró füstgázok egy kis részel a. kazán mellett közvetlenül úgy vezetjük ebbe a vezel'ékbe, hogy a sebessége a vezetéken ál legalább 10 m/mp legyen; a lúgot a gázáramban lebegve tartjuk és 10 megakadályozzuk, hogy az a vezetékben leülepedjék, úgyhogy a finoman elosztóit lúg és a forró füstgáz teljesen összekeveredik, ami a szárítást gyorsítja. A találmány szerint tehát az előzetesen. 15 löményílelt lúgot tetemesen magasabb hőmérsékleten szárítjuk száraz porrá, mint a fenlemlítell ismert eljárásnál; gőzkazán lűzterének égési gázai helyeit ugyanis olvasztókemence égési gázait alkalmazzuk. 20 Ennek folytán az említett égési gázok csak egy törtrészéi, min légy 10°/o-nyi mennyiségél, kell a lúg beszárílására felhasználni, míg legnagyobb részük, pl. gőzkazán lűzterének üzeméhez alkalmazható. A gőz-25 kazán ugyanolyan kedvező hőmérsékleteséssel működhetik, mint az ismeri eljárásnál. A lúg beszárílásánál alkalmazott aránylag kis gázmennyiségek és a gáznak a. 30 vezetékben elért nagy sebessége folytán.' a berendezés méretei kicsinyek és a beruházási költségek igen alacsonyak. Az ismert eljárás azt célozta, hogy a lúg szerves alkalrészei szárílás közben ne 35 pusztuljanak el. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti eljárásnál ezeknek az alkatrészeknek egy része elég, és pedig a. gázok magas hőmérséklete és elherülhelclle.ii levegőlartama miatt. A befecskendc-40 zeit lúg szerves alkatrészeinek részleges elégése azonban nem jelent bővesztcséget, mert a fejlődő égési meleg, éppen úgy, mint az égési gázok melege, a lúg beszárítására való és mert mindenképen az 45 a szándék, hogy a szerves alkatrészek kalóriás értékét elégetéssé! előbb-utóbb kihasználjuk. Az égési gázáram melegének, valamint a lúg szerves alkatrészeinek részleges el-50 égetésével fejlesztett melegnek teljes kihasználásai a találmány szerint úgy biztosíthatjuk, hogy ,a finoman elosztóit lúgot a gázvezetékben egymásután sorakozó,, a körülményektől megszabott számú he-i 55 lyen fecskendezzük be. A gázáram a vezetékben a különböző befecskendező helyeken áthaladva lassankint liül; természetesen a különböző befecskendező helyeken befecskendezett lúg mennyiségét egymásközt tetszés szerint úgy szabályozhat:- 60 juk, hogy a meleget ténylegesen kihasználjuk, a lúg teljes beszárílásái elérjük és hogy ez gyakorlati értelemben a befecskendező helyeken pillanatnyilag megtorlón jók. 65 Az ismert eljárásnál említeti robbanási veszélyt, a találmány szerint i'igy kerüljük el, hogy a gázáramot a vezeléken, pl. ventilátor segítségével, a gáz gyulladási sebességénél nagyobb sebességgel áramot- 70 bitjük ál. Ezzel megakadályozzuk azt is, hogy a beszárított lúg a vezetékben lerakódjék. Az itt szóbanforgó gázok kritikus sebessége mintegy 10 m/mp lehet. Célszerű azonban e kritikus sebességnél jó- 75 val nagyobi) átáramló sebességekel alkalmazni, pl. 30 m/inp-el, sől ennél löbbet is. A találmány szerint az előzetesen töaiényílell lúgol előmelegítjük, mielőtt ezt a befecskendezési készülékekhez vezetjük. 80 Így a lúg hígfolyósabbá váljk és víztartalmának pillanatnyi elpárolgásáf megkönynyíljuk-, amikor azt finoman eloszlott ál-Japolban áramoltatjuk a vezel'ékbe. Az előmelegítéshez szükséges hőt, pl. a gőz- 85 kazán tíízteréaek égési gázaiból kaphatjuk. Esetleg gőzt is lehel az előmelegítésre felhasználni. A. lúgot 1!)0 -nál magasabb, pl. 150-170° hőmérsékletre melegítjük elő. 90 Azzal, hogy az olvasztókemence vagy. az égési kamra égési gázainak csak aránylag kis törtrészét használjuk ki, a Lúg beszárílására, az égési gázáramol ad'olr esetben a kivált száraz porral együtt ismét 95 a kemencébe lehet vezetni. Annak az elérésére, hogy elkerüljük a veszteséget (szervetlen alkatrészekben -•- amit az okoz, hogy a finom részecskéket az égési gázok magukkal ragadják , valamint, hogy job- loo ban ellenőrizhessük a kemencébe vagy az égési kamrában vezetett száraz por szabályozását és keverését újonnan adagolt vegyszerekkel — pl. a szulfátniódszernéf nátrium-szulfáttal --, célszerűbb, ha a 105 száraz port a gázáramból kiválasztjuk. Ez ú. n. ciklonban vagy más készülékben,, pl. alkalmas szűrőkészülékben történhetik. Hátramaradt finom porrészecskéket mosással távolíthatjuk el a gázokból; mosó- no fonadékként ilyenkor vizet vagy híg hulladéklúgot alkalmazhatunk. Magától értetődik, hogy könnyebb a száraz lúgalkálrészek hatásos leválasztása a