130077. lajstromszámú szabadalom • Pólusátkapcsolható, m-fázisú, különösen háromfázisú tekercselés

2 138077. kozóan is, melyek lényegében a 6—8. áb­rákban vázolt alakok ismétlései. E tc­kercsreszek bárom cséveszakasza egyen­ként bárom egymásra következő pólus-5 osztást tüntet fel a kisebb pólusszám ese­tére. Az egyik rész kettős menetszámú cséveszakasza ez esetben az idetartozó ká­rom pólusosztás középső részében van, mint azt például a 7. ábra mutatja. Egy 10 másik résznél a kettős menetszámú cséve a szakasznak egyik oldalsó pólusosztásá­ban van, például a 6. ábra szerint a jobb­oldali a 8. ábra szerint a baloldali pór lusoszlásbaii. Előnyösen mindegyik fázist 15 úgy alakítjuk ki, hogy minidkét fajtájú Ickercsrészeket tartalmazzon. A tekercse­lést tökéletes részarányossúggal szerkeszt­hetjük, ínimcllclt mindegyik fázisszakasz­ban a tekercsrészeknek mind a három! 20 alakját (15—8. ábrák) alkalmazhatjuk, azaz a kellős menetszámú cséve mindhárom lehetséges helyzetben, tehát a két egyező menetszámú cséve között középen, vagy azoklól jobbra, vagy balra is előfordul-25 hal. További kiviteli alakot a rajz 9—11. áb­rái mulatnak. Az ill vázolt tekercselés ugyancsak kétrétegű, hurkos tekercselés és az egyik kapcsolási helyzetben négy, 30 a másikban halsarkú, tehát 2:3 pólusvi­szonnyal átkapcsolható.. A tekercselést 18 horonyban, három horony osztású cséve­távolsággal alakítottuk ki. A 9. ábra teker­cselési vázlat, a 10. ábra a négysarkú ösz-35 szék öl le lésekel, a 11. ábra a hatsarkú ösz­szeköí teleseket.' lünleli fel. A 12-11. áb­rákban a 9 tekercsrésznek a fázis kezde­tek re kapcsolt három tekercsrészéi tüntet­tük fel; ezek a nem vázolt tekercsrészek-40 ben alakilag ismétlődnek. A tekercselés négypólusú kapcsolás ese­tében pólusonként és fázisonként, l1 /., hor­nyos törlhoronyszámú tekercselés. A te­kercselés felkerekített nevezőszám a 2, a 45 tekercselés tehát a találmány értelmében egyes és kellős csévéli bői van. A tekercs­részek egyenként részben zárt csévesorok­ból, másrészt több, ez esetben két, térijén egymástól elválasztott csévéből vannak. 50 Nagyobb horonyszám cselén sokszorozha­tunk, úgyhogy az egyes csévék helyett csévesorokat és a kettős csévék helyeit hosszabb csévesorokat alkalmazunk. Mint a 12—14. ábrákból látható, egyes iekercs-55 részek csak egy kettős csévéből, míg más tekercsrészek két egymástól térben elkü­lönített egyes csévékből vannak. A te­kercselésnek nagyobb horonyszám vagy pólusszám esetében való kibővítésekor az egyes tekercsrészek több kettősasévéből, 60 vágj7 több, egymástól térbelileg elkülöní­tett, két-két egyes csévéből is lehetniük. Ugyanazon tekercsi^sznek egymástól tér­ben elválasztott csévéi vagy csévesorai el­lenkező értelemben vannak tekercselve. 65 így például a 13. ábra szerinti tekercsrész két egyes csévéje az óramulató járásával egyező értelemben, míg a 11. ábrában fel­tüntetett tekercsrésznél az óramulató já­rásával ellentétes értelemben van csatla- 70 kozlalva. Szabadalmi igénypontok: 1. Pólusálkapcsolható, az egyik vagy mind­két pólusszámnál törlhoronyszámú, m­fázisú, célszerűen háromfázisú lekérése- 75 lés, melynek pólusátkapcsolás végeit át­rendezhető m2 tekercsrésze van, melyre jellemző, hogy a tekercsrészek 1—x-ig terjedő egész számú csévékből, vagy ezek egész számú sokszorosaiból álló 80 cséveszakaszokból vannak, mimellett x a lörthoronyszámú tekercselésnek leg­alább egyik pólusszámál jellemző, a leg­közelebbi egész számra felkerekített ne­vezőszám. 85 2. Az 1. igénypont szerinti tekercselés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy mind az óranmtaló járásával egyező értelem­ben, mind azzal ellentétes értelemben csal lakozta tolt csévéi vannak. 90 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti, 3:4 pólusszámviszonyban átkapcsolható te­ke [-cseles kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy in2 lekercsrésze egyenként három­három lekei-csszakaszból áll. 95 4. A 3. igénypont szerinti tekercselés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a lekercsrészek egyenként két egyenlő me­netszámú és egy kettős menetszámú te­kercsszakaszból vannak. 100 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti teker­cselés kivileli alakja, melyre jellemző, hogy a tekercsrészek egyik cséveszaka­sza a másik két cséveszakasz tekercse­lésével ellentett értelmű. 105 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti tekercselés kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a tekercsrészek egyenként két egyes csévéből és egy kettős csé­véből vannak. 110 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti tekercselés kiviteli alakja, melyre jellem-

Next

/
Thumbnails
Contents