130074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza és likacsos tömegek, kiváltképen homokos talajok vegyi úton való megszilárdítására
2 í 3 Ö 01 4. üvegoldaloi a finom homoktöniegekbe sokkal köimyicbben sajtolhatjuk be, mint azonos töménységű normális, tehát alkáliákat nem tartalmazó vízüvegoldatot. Az ez-5 után besajtolandó nagymértékben tömény sőoldat a megszilárdítandó tömegbe meglepő módon szintén sokkal könnyebben sajtolható be, mintha az első besajtolásboz normális víziivegoldalot használtunk. A fi-10 hom homokot ekként a két oldattal nehézség nélkül egyenletesen itathatjuk át ős az ekként elért megszilárdulás' az összes részekben egyen!éles. A megszilárdított finom homoknak emellett el-15 ért nyomási szilárdsága ugyanakkora, mint a közönséges homok nyomási szilárdsága, melyet az eddig szokásos eljárással, vagyis normális és nem alká-Hkussá lett vízüveg alkalmazásával is 20 jól megszilárdíthatunk. Az alkatiaknak vagy hasonlóknak a vízüveghez való hozzáadásával továbbá a sóoldatoknak a hidrogéi ekén való amúgy is nagy ál ha tolóképességét még fokozzuk. Az új eljárással 25 finom ós igen finom homok tömegeket, melyeket az eddig ismert eljárásokkal nem vagy csupán tökéletlenül lehetett megszilárdítani, azonos módon jól megszilárdíthatunk, mint durva homokokat és hason-30 lókal. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a normális homokot megszilárdításához szokásos alacsonyiiyomású szivattyúkat megtarlhaljuk, mimellett finom homokoknak ós liszt homokoknak az 35 ismert eljárásokkal való megszilárdítására végzett kísérleteknél nagynyomású szivatylyúkra volt szükség, mert a besajtolási nyomás igen gyorsan növekedett. A találmány szerinti eljárás alkalmazá-40 savai adódói nagy előnyök az alábbi összehasonlító kiviteli példák kapcsán világosan kilünnek: Fehér homokot, mely 51,5% 0,2 mm alatti szemnagysagu részecskéket, 47,5% 45 0,22—0,51 mm szemnagyságú részecskéket, 1% 0,51 mm fölötti szemnagysagu részecskéket és 23o/o vizet tartalmazott, először az eddig szokásos eljárással kísénellünk meg megszilárdítani, amennyiben lelöljáró-50 ban 37—38° Bé-s normális vízüvegoldalot sajtoltunk be. A nyomás ekkor 8—10 aim. túlnyomásra növekedett. 35° Bé-s kálciumkloridoldat utólagos besaj tolásakor a nyomás 20—22 aim. túlnyomásra növekedett 55 1000 g kísér leli anyagra 100 g súlyszaporulat következett be. A kapott termék nyomási szilárdsága állagban csupán 10,5 kg/ cm2 volt. Ha azonban a normális vízüvegoldat helyett nagymértékben lúgos oldatot a lkai- 60 máztunk, mely pl. 100 térfogatrész 37° Bé-s vízüvegoldatra számítva 20 lérfogatrész 27° Bé^s marónálronoldatot tartalmazott és melynek térfogatsúlya 35° Bé volt, akkor a megszilárdított homok súlyszaporulata 100 65 g helyeit csupán 70 g volt és a nagymértékben lúgos vízüvegoldat besaj tolásakor a besajtolási nyomás csupán 0,5 aim. túlnyomásra növekedett. Ezután az első esetben alkalmazott káleiumklorií'oldalta) azo- 70 nos oldatot sajtolunk he, amikor azonban a besajlolási nyomás csupán 2 aim. túlnyomásra növekedett. A megszilárdított tömegek nyomási szilárdsága emellett állagban 60—Gl kg/cm2 volt. Miként lálhaló, az el- 75 ért szilárdulási fokok különbsége rendkívül nagy. Emelteit tekintetbe kell' vennünk, liogy a kél vegyszernek a megszilárdítandó anyagba való' besaj tolásakor a bekövetkező súlynövekedés, tehát a megszilárdító 80 szerek tényleges felhasznált mennyisége az új eljárás alkalmazásánál kisebb, mini az ismert eljárás alkalmazásakor, ami nem csupán a kél esetben alkalmazóit vízüvegoldat fajsúlyáhan fennálló különbségre ve- 85 zelhető vissza. A nagymét'lékben lúgos vízüvegoldat alka I m az ás á va 1 le rm úsze lese u k öz önséges durvább homokot és egyéb laza tömegeket is megszilárdíthatunk, akkor azonban a 90 normális vízüvegoldat alkalmazásával szemben jelentős előnyök nem mutatkoznak, sőt ellenkezőleg általában meni sikerül azonos nagyságú nyomási szilárdságot elérni, mint a normális víz üvegoldatnak 95 durva homokhoz, illetve a nagymértékben lúgos vízüvegoldalnak finom homokhoz való alkalmazásakor. Durva homok alatt főleg olyanokat értünk, melyek 0,2 mmnél kisebb szemnagyságú részecskéket csu- íoo pán csekély mennyiségben tartalmaznak. Magyarázatként megjegyezzük, hogy az effajta állaghomokok pl. 21% 1—3 mm szemnagyságú részecskéket, 70% 0,2—1 mm szemnagysagu részecskéket és ü% 0,2 mm i05 alatti szemnagysagu részecskéket tartalmaznak. A vízüvegoldat lúgosílásáboz nátronlúg helyett pl. szóda oldatot, kálilúgo!, káliumkarbonátot is használhatunk. Ammoniákos no oldatokat is használhatunk. Ugyanígy normális vízüveg és nagymértékben lúgos vízüveg keverékeit is használhatjuk.
