130053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok szárítására
130051 3 kiürítésére használjuk. Az első rendszabállyal a szárítószer fölött a vízgőz egyensúly nyomásának nagyobb odásái, tehát jobb regenerálást érünk el, ulóbbi 5 rendszabállyal pedig a gazométerből áramló gáz vízgőztarSalmál csökkentjük és enuekl'olytán a szárítói kevésbbé terheljük. Ha a gazoméíer kiürülése és feltől-10 tése a normális termelési menet zavarainak előre nem lálott következménye, akkor a találmány értelmében az esetleges iutés be- vagy kikapcsolását önmagában ismer! önműködő kapcsolóval 15 foganatosíthatjuk, mely pl. sebességmérőn vagy magán a szárítón meghatározott nyomáskülönbözei alatt vagy fölött lép működésbe. Avégett, hogy a csekély gázmozgásoknál bekövetkező ál-20 landő és szükségtelen kapcsolási elkerüljük, e kapcsolást csupán akkor működtetjük, ha a gazométer .felé irányuló gázsebesség meghatározott sebesség alá csökken vagy azt túllépi. A gáz-25 nak a gazométerbői való visszaáramlásakor a kapcsolást nem működtetjük, hanem adott esetben riasztójelet működtetünk, mely a feldolgozótelepet gázszükségletének csökkentésiére figyelmez-30 •teli. Ha ugyanis a gázt feldolgozóhelyhez vezetjük, gyakran megengedett, hogy a felhasználóhelyek egy részéhez nedves gázt juttassunk. Ebben az esetben a 35 találmány értelmében a regenerálási általában megtakaríthatjuk, mégpedig akként, hogy a nedves állapotban leadandó gázt a szári!ószertartány és a gazoméíer közötti e'ágazó vezetékből vesz-40 szűk. Ennél az elrendezésnél mindig több gáz áramlik a szári tó szeren át a gazométer felé, mini. amennyi a gazométerből nedvesen visszaáramlik. A nedvesen elvezetett gáz mennyisége e 45 mellett igen csekély, lehet és ennek ellenére is biztosítja, a szárítandó gázhoz viszonyítva a regeneráláshoz használt gáz fölöslegét és ezzel a huzamosabb idő után való külön, regenerálást feles-50 legessé teszi. Ezt az eljárást, a. 3. ábrában .szemléltetett kiviteti példa kapcsán .magyarázzuk. — 1 -- a gáz előállításának helye, jpl. gázbontőberendezés, mely a —2—nél 55 belépő nyersgázt dolgozza fel. A gázmaradék mellett, melyet --3-—nál bocsátunk ki, tiszta száraz gázalakú terméket kapunk, mely —4—nél két áramra oszlik. Az egyik rész áramot hideg termeléshez való —5— körfolyamatban al- 60 kalmazzuk és ennek száraznak kell maradnia. Ezt a —6-- sűrítő beszívja, sűríti és a bon tó készülékbe szállítja- amikoris lehűlés, expandálás és újból való felmelegedés után. a nyers gázból kapott 65 termékkel együtt a készüléke! elhagyja és —4—nél "újból elágazik. A bontókészülékben végbemenő folyamatokat, miután azok a találmányi eljáráshoz nem lényegesek, nem szemléltetjük. A 70 másik rész áram a —7— szárítóanyagtarlányon át a —8 töltősűrítőhöz jut, mely a készülék termelését tovább vezeti. Az ismerteteti munkamóddal hátra- 75 nyos üzemi feltételek mellett, pl. a termelés kiesése és a felhasználóhelyek továbbműködése esetében is megakadályozzuk, hogy a - 9 - gazom éterből a bontőkészülékbe víz jusson. A gazomé- 80 tért, pl. a bontökészüíék megindításához teljesen kiüríthetjük anélkül,hogy utóbbiba nedvesség jutna és hogy a — 7— szárítőanyagtarlánynak ezt követő regenerálásához külön rendszabályokat ss kellene alkalmaznunk, mintán a termelés megindításakor a regenerálás a. tárolt termék révén önműködően megy végbe. Szabadalmi igénypontok: 90 1. Eljárás termelési vezetékek gázainak szárazonlartására leágazó vezetékekhez csatlakoztatott nedves gazométerrel és szárítószerek alkalmazásával, melyre jellemző, hogy a gazoméíer- 95 hez vezető, a főgázáram által át nem járt mellékvezetékbe szárítószerrel ellátott edényt iktatunk és szárítószerként célszerűen regenerálható szárítószert alkalmazunk. 100 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a gazométer feltöltése alatt ÍI szárítószert vagy a gázt, vagy mindkeitől fűtjük. ' ' ' 105 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganalosítási módja, melyre jellemző, hogy a gazomé'tert magas külső hőmérsékletű időpontokban töltjük fel és alacsony külső hőmér- I10 sékleti időpontokban ürítjük ki, 4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti