130041. lajstromszámú szabadalom • Egy- vagy kétszemélyes, ülőbútorként is használható rekamié
Megjelent 1942. évi augusztus hó 17-ém. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130041. szám. VIII/c. osztály. — G. 9310. alapszám. Egy- vagy kétszemélyes, ülőbútorként is használhaló rekamié. Gláser Áron asztalosmester, Gláser Miksa kereskedő, Gláser Jakab kereskedő és Gláser Bernát Leó asztalos, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi július hó 22. A találmány tárgya egy- vagy kétszemélyes rekamié, mely ülőbútorként is használható és az eddigi hasonló célú rckamiéktől nemcsak szerkezetileg tér el, hanem 5 kezelése egyszerűbb, olcsón állítható elő,; könnyen tisztán tartható és úgy ülő-, mint fekvőbú torként előnyösen használható. A találmány lényege az, hogy az ágynemű tartó fiók fedőlapja ülőfelületté van 10 kárpitozva, mely az ágynieműtartófiókkal együtt kb. kétharmadrész szélességben húzható ki a rekamiéváz elé, a háttámlát alkotó pá ma. pedig az előrehúzolt párna és a rekamiéváz hátlapja közötti térbe fek-15 telhető és azzal együtt alkotja a fekvőfelületet, továbbá hogy különálló kárpitozott fejtartólapja van, melynek a rekamiéváz rúdjára akasztható és azon leforgatható; akasztófülei vannak. 20 A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező rekamié egy példaképen felveti kiviteli alakja van feltűntetve. Az 1. ábra a rekamié függélyes hosszmetszete, összecsukott állapotban, a 25 2. ábra a rekamié függélyes hosszmetszete ággyá kinyitott állapotban, a 3. ábra pedig a kinyitott rekamiéváz felülnézete, a párnák és fej tartólap elhagyása melle ti. 30 A rajzon T a— a rekamiéváz két oldalkarfája, —J>— a hátfal, —c— a két oldalkarfa mellső részét összekötő rúd, —d— pedig; a két karfáit a hátlap fölött összeklötő rúd, —f— az ágyneinűtartőfiók, —e—. ;a fiók mellső-, —g— pedig a hátlapja. — h— 35 a fiók fedőlapja, mely —i— ülőfelületté van kárpitozva. E fedőlap 'hátsó végén — j—• nyúlványok vannak, melyek az —f— fiók —g— hátlapja mögé nyúlnak le és a fedőlap elörehúzásakor a fiókot maguk! 40 előtt tolják. A rekamiéváz két oldalkarfája között (3. ábra), a karfa belső oldalfelületéhez erősített —k— vezetőisínek vannak, melyeknek —m— hasi tékái vezetik a —h— fedő- 45 lap —j— nyúlványát. A kétoldalt elrendezett —k— vezetősínek között a —c-^ öszszekötőrúd, valamint a —k— sínek magasságában -n— tartólap van megerősítve, mely a vezetősínekkel együtt a kárpitozott 50 —o— hátpárnát lefektetett helyzetben tartja. A —b— hátlap fölött elrendezett és a két oldalkarfát összekötő —d— rúdra van felfüggesztve a —p— fej tartólap, melynek 55 felső lapja célszerűién kárpitozott, fa hátlapjára pedig —r— akasztószervek vannak erősítve, melyek által a fejtartólap a —d— rúdra akasztható, azon leforgatható, vagy tisztítás végett leakasztható. E fej tartólap1 60 a rekamiénak ülőbútorkénli használatánál (!. ábra) függélyes helyzetben van és az —o— hátpárna annak támaszkodik, fekvőbú torkénti használatnál (2. ábra) pedig íerdesíkban fekszik és alsó széle a lefektü- 65 tett hátpárnán nyugszik. ; Gélszerű az —i— ülő- és —o— hátpárnát csuklósan egymáshoz kapcsolni.