129949. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciaszabályozó kapcsolás

4 129949. rácsával van összekötve. A —42— ellen­állás és a —43— kondenzátor arra valók, hogy az egyenirányítóit feszültségek mo­dulációs komponenseit kiszűrjék és a sza-5 bályozókör számára a célnak megfelelő időállandót létesítsenek. A —35, 3(5— és —37, 38— rezonancia­köröket a —41— erősílőcső csatolja a —1 1— erősítő kimenetével, mely csőnek 10 rács-katódköre, a —45— csalolókondenzá­loron ál, a —14— erősítő kimenőkörével van összekötve. A —41— cső vezérlőrá­csa és katódja között —15a— levezető* ellenállás van: a cső anódkörében nagy-15 értékű impedanciát alkalmazunk, amely a második középfrekvenciára hangolt —47— kondenzátorból és —4(5— induktivitásból áll. Az üzemfeszültségekel e cső árnyékoló­i-ácsához és lanódjához :a + Se és -f B 20 kapcsokon vezetjük. A —4(5, 47— kimenőkörnek a —35, 36— és —37, 38— rezonanciakorökkel való csa­tolására közbensőkört alkalmazunk, amely soros kapcsolásban a —'46— tekerccsel 25 lara.nyl.ag szorosan csatolt, nagy indukti­vitást és két'kisebb —51— és —52— induk­tivitást tartalmaz, melyek ugyancsak szo­rosan vannak a hozzájuk tartozó —35— és —37— tekercsekkel csatolva; az —51— és 30 —52— tekercsek összekapcsolási helye föl­delve van. A hangolt —35, 3(5-- és —37, 38— körök, valamint a hozzájuk tartozó csatolólekercsek egyénként árnyékollak. Üzem közben a második középírekven-35 cia feszültségéi a —44— cső bemenőkö­rébe vezetjük. Minthogy ennek a csőnek rácsa, a —15a— levezctőiellenálláson ál, közvetlenül a kálóddal van összekötve, egyébként pedig egyenáram számára a 40 —45— kondenzátorral el van zárva, negatív ráesel őfeszüllség keletkezik, amely a. bemeneti amplitúdó növekedésével megnövekszik. Ennek következtében a —44— cső meredeksége és erősítése gyön-45 ge bemeneti feszültségeknél a legnagyobb és a vételi erősség növekedésével csökken. Minthogy a —4 1— cső anódkörében levő — 16, 47— rezonanciakörben az L/C- vi­szonyt aránylag nagyra választjuk és e kör 5o a második középfrekvenciára van hangol­va, e frekvenciákkal szemben impedan­ciája igen nagy, úgyhogy a csalolókörnek a normális működési feltételek mellett a rácsra érkező, összes középfrekvenciafe-55 szülLségckhcz való túlságos alkalmazkodása folytán, a —46, 47— körben — tekintet nélkül a bemeneti feszültség amplitúdó-vál­tozásaira — nagyjában állandó feszültséget kapunk. Ezt a feszültséget, az —50, 51, 52— közbenső körön át, a két —35, 36— 60 és —37, 38— körhöz vezetjük. A kívánt frekvenciaszabályozáshoz szük­séges, hogy a —35, 36— és —37, 38— re­zonanciakörök oly frekvenciákra legyenek hangolva, amelyek legfeljebb 2 kHz-cel 65 térnek el egymástól. E körök célszerűen oly frekvenciákra vannak hangolva, ame­lyek 700 Hz-cel a második középfrekvencia fölött és alatt fekszenek. Ily szorosan egy­másra hangolt —35, 36 és 37, 38— kö- 70 röknél különös gondossággal kell e kö­rök közötti csatolásokat elkerülni. Ezért — az említett árnyékolástól eltekintve —, a kapcsolóelemeket úgy méretezzük, hogy a két kört egymástól villamos értelemben 75 gyakorlatilag függetlenül tartsák. E végből az —50— tekercs induktivitását az —51— és —52— tekercsek induktivitásához vi­szonyítva igen nagyra választjuk. Igy.pl . az —50— tekercs induktivitása kb 2500- 80 szór akkora lehet, mint az —51— és -52 -tekercseké. Ennél az elrendezésnél ter­mészetesen számolnunk kell a feszül Iségál­vitcl csekély hatásával. Ez azonban nem fontos, mert a feszültségei a —14-- cső ki- 85 menelélől a kellős —39-- diódacső bc­menőköreihez lefelé kell transzformálni. A —40— ellenállásokon inul a Ikozó egyen­irányítóit feszültségek ellentétesen vannak polarizálva, úgyhogy különbségük — amá- % sodik középfrekvenciának a —35, 36— és —37, 38— körök rczonancial'rekvenciá já­hoz viszonyítod eltéréseknek megfelelően — pezilív vagy negál ív lehet. Ezt a feszültség­különbséget a —31— cső vezérlőrácsára 95 vezetjük. Minthogy a —31— cső bcmeneli feszült­ségét a —25— ellenálláson vesszük le, amely a —18— cső rezgőkörének induk­tivitást tartalmazó ágában van, a —31— 100 cső bemeneti feszültsége a rezgőkörben levő feszültséghez viszonyítva megközelí­tőleg 90°-kai elmarad. Ennek következté­ben a cső kimenő-árama, amelyet a —21, 22— rezgőkörhöz vezetünk, a rezgőkörben 105 levő feszültséghez viszonyítva, ugyancsak 90°-kai marad el és a —31— cső kis vcsz­teségtényezőjű induktivitásként működik. A —31— cső rácsára a —40— ellenál­lásról vezetett feszültség a második közép- 110 frekvenciának az elérendő értékétői való eltéréseihez képest változik és a —31— cső karakterisztikájának meredekségét és ez­zel annak az utánsiető áramnak az ampli-

Next

/
Thumbnails
Contents