129949. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciaszabályozó kapcsolás
4 129949. rácsával van összekötve. A —42— ellenállás és a —43— kondenzátor arra valók, hogy az egyenirányítóit feszültségek modulációs komponenseit kiszűrjék és a sza-5 bályozókör számára a célnak megfelelő időállandót létesítsenek. A —35, 3(5— és —37, 38— rezonanciaköröket a —41— erősílőcső csatolja a —1 1— erősítő kimenetével, mely csőnek 10 rács-katódköre, a —45— csalolókondenzáloron ál, a —14— erősítő kimenőkörével van összekötve. A —41— cső vezérlőrácsa és katódja között —15a— levezető* ellenállás van: a cső anódkörében nagy-15 értékű impedanciát alkalmazunk, amely a második középfrekvenciára hangolt —47— kondenzátorból és —4(5— induktivitásból áll. Az üzemfeszültségekel e cső árnyékolói-ácsához és lanódjához :a + Se és -f B 20 kapcsokon vezetjük. A —4(5, 47— kimenőkörnek a —35, 36— és —37, 38— rezonanciakorökkel való csatolására közbensőkört alkalmazunk, amely soros kapcsolásban a —'46— tekerccsel 25 lara.nyl.ag szorosan csatolt, nagy induktivitást és két'kisebb —51— és —52— induktivitást tartalmaz, melyek ugyancsak szorosan vannak a hozzájuk tartozó —35— és —37— tekercsekkel csatolva; az —51— és 30 —52— tekercsek összekapcsolási helye földelve van. A hangolt —35, 3(5-- és —37, 38— körök, valamint a hozzájuk tartozó csatolólekercsek egyénként árnyékollak. Üzem közben a második középírekven-35 cia feszültségéi a —44— cső bemenőkörébe vezetjük. Minthogy ennek a csőnek rácsa, a —15a— levezctőiellenálláson ál, közvetlenül a kálóddal van összekötve, egyébként pedig egyenáram számára a 40 —45— kondenzátorral el van zárva, negatív ráesel őfeszüllség keletkezik, amely a. bemeneti amplitúdó növekedésével megnövekszik. Ennek következtében a —44— cső meredeksége és erősítése gyön-45 ge bemeneti feszültségeknél a legnagyobb és a vételi erősség növekedésével csökken. Minthogy a —4 1— cső anódkörében levő — 16, 47— rezonanciakörben az L/C- viszonyt aránylag nagyra választjuk és e kör 5o a második középfrekvenciára van hangolva, e frekvenciákkal szemben impedanciája igen nagy, úgyhogy a csalolókörnek a normális működési feltételek mellett a rácsra érkező, összes középfrekvenciafe-55 szülLségckhcz való túlságos alkalmazkodása folytán, a —46, 47— körben — tekintet nélkül a bemeneti feszültség amplitúdó-változásaira — nagyjában állandó feszültséget kapunk. Ezt a feszültséget, az —50, 51, 52— közbenső körön át, a két —35, 36— 60 és —37, 38— körhöz vezetjük. A kívánt frekvenciaszabályozáshoz szükséges, hogy a —35, 36— és —37, 38— rezonanciakörök oly frekvenciákra legyenek hangolva, amelyek legfeljebb 2 kHz-cel 65 térnek el egymástól. E körök célszerűen oly frekvenciákra vannak hangolva, amelyek 700 Hz-cel a második középfrekvencia fölött és alatt fekszenek. Ily szorosan egymásra hangolt —35, 36 és 37, 38— kö- 70 röknél különös gondossággal kell e körök közötti csatolásokat elkerülni. Ezért — az említett árnyékolástól eltekintve —, a kapcsolóelemeket úgy méretezzük, hogy a két kört egymástól villamos értelemben 75 gyakorlatilag függetlenül tartsák. E végből az —50— tekercs induktivitását az —51— és —52— tekercsek induktivitásához viszonyítva igen nagyra választjuk. Igy.pl . az —50— tekercs induktivitása kb 2500- 80 szór akkora lehet, mint az —51— és -52 -tekercseké. Ennél az elrendezésnél természetesen számolnunk kell a feszül Iségálvitcl csekély hatásával. Ez azonban nem fontos, mert a feszültségei a —14-- cső ki- 85 menelélől a kellős —39-- diódacső bcmenőköreihez lefelé kell transzformálni. A —40— ellenállásokon inul a Ikozó egyenirányítóit feszültségek ellentétesen vannak polarizálva, úgyhogy különbségük — amá- % sodik középfrekvenciának a —35, 36— és —37, 38— körök rczonancial'rekvenciá jához viszonyítod eltéréseknek megfelelően — pezilív vagy negál ív lehet. Ezt a feszültségkülönbséget a —31— cső vezérlőrácsára 95 vezetjük. Minthogy a —31— cső bcmeneli feszültségét a —25— ellenálláson vesszük le, amely a —18— cső rezgőkörének induktivitást tartalmazó ágában van, a —31— 100 cső bemeneti feszültsége a rezgőkörben levő feszültséghez viszonyítva megközelítőleg 90°-kai elmarad. Ennek következtében a cső kimenő-árama, amelyet a —21, 22— rezgőkörhöz vezetünk, a rezgőkörben 105 levő feszültséghez viszonyítva, ugyancsak 90°-kai marad el és a —31— cső kis vcszteségtényezőjű induktivitásként működik. A —31— cső rácsára a —40— ellenállásról vezetett feszültség a második közép- 110 frekvenciának az elérendő értékétői való eltéréseihez képest változik és a —31— cső karakterisztikájának meredekségét és ezzel annak az utánsiető áramnak az ampli-