129865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terpentin, terpentinolaj és gyanta előállítására

Megjelent 1942. évi július hő 15-én, MAGYAR KíftÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129865. szám. IV/h'/l., (Xl/g. osztály. — V. 4028. alapszám. Eljárás terpenlin, terpentinolaj és gyanta előállítására. Dr. Vítályos András orvos, Kolozsvár, mint Andor András vegyészmérnök, Kolozsvár, jogutódja. •A bejelentés napja: 1941. éri január hó 7. A terpentint, a'terpentinolajat és gyantát, fenyőfélék törzsébe metszeti bevágásokból kifolyó és a fákra kötött edényekben összegyűjtött gyantatartalmú nedvek-5 bői, vagyis nyers gyantából állítják elő. Az ilyként gyűjtött nyers gyantában jelenlevő kéregrészektől és egyéb szennyeződésektől a desztillálás útján feldolgozandó 'értékes gyantatartalmú keveréket 10 megolvasztással és ülepítéssel különítik él. Ez a mód azonban csupán oly tűlevelű fák gyantás nedvének feldolgozására alkalmas, amelyek aránylag rövid idő alatt aránylag nagy mennyiségű gyantás, nedvet 15 izzadnak ki, úgyhogy ez csak kis százalékban tartalmaz szennyeződéseket. A gyantában szegényebb fák azonban, amilyenek pl. a Magyarország területén előforduló tűlevelű fajták, aránylag hosszú 20 idő alatt igen kevés gyantát izzadnak ki úgy, hogy a gyanta mellé kerülő kéregrészek iés egyéb szennyeződések százalékos mennyisége igen nagy. A fent jelzett feldolgozásnál a hevítés alkalmával 25 a kéregrészekből és egyéb szennyeződésekből káros anyagok lúgzódnak ki, amelyek az előállított gyanta minőségét anynyira lerontják, hogy az ily, gyantában szegény fákat eddig gyanta nyerésére nem 30 is használták fel. A találmány oly eljárás, amely lehetővé teszi a gyanta mellett jelenlevő szennyűző anyagok káros hatásának kiküszöbölését úgy. hogy gyantában dús növények-35 bői az eddig előállílhalónál jobb minőségű .gyantát nyerhetünk és gyantában szegény és az eddigi módszerrel gyanta előállítására alkalmatlan növényrészekből, így pl. az eddig erre a célra nem értékesített, a fák kivágása után visszamaradó sok 40 gyantát tartalmazó tönkökből is értékes gyantát, terpentinolajat és terpentint állíthatunk elő. A találmány lényege abban áll, hogy a gyantatartalmú növényrészeket vagy a fák- 45 nak összegyűjtött gyantatartalmú és kéregrészekkel vagy egyéb szilárd anyagokkal szennyezett izzadmányait a terpentint, terpentinolajat és gyantát oldó, a terpentinnél alacsonyabb, legfeljebb 125° C forr- 50 pontú oldószerrel lúgozzuk ki és az oldatot szaggatott lepárlásnak vetjük alá. A lúgzáisra használhatunk kis molekulájú alkoholokat, pl. metil vagy etilalko!holt, sőt kellő frakcionáló berendezés hasz- 55 nálata mellett még propilalkoholt is. Célszerűbben azonban a gyanta mellett jelenlevő színező anyagokat nem oldó oldószert, elsősorban pedig' a paraffin-soro|zátba tartozó szénhidrogéneket, a legcél- 60 szerűbben parafinbázisú nyersolajból készült és 125° C, de lehetőleg1

100° C alatt forró benzint használunk. Minthogy az oldószerrel hígított oldat igen kis viszkozitású, azt könnyen tisztít- 65 hatjuk ülepítéssel, vagy szűréssel és derítőszerrel, pl. Fuller-földdel, ami a kiolvasztással elkülönített, nagy viszkozitású balzsam esetén nem volt lehetséges. Ha igen liszla termékei "kívánunk előál- 70