129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz

8 12985?. lajdonítandó, hogy az előrészén a 6a. ábra szerinti szabatos csíkozást kapjuk. Mint a 7. ábrán látható, eddigelé a gallér alsó szélét nyújtották, felső szélét pedig 5 össze vasalták, arai alul a csíkok ritkulását, felül a sűrűsödését, végeredményben az egész galléron a csíkoknak felfelé való összefutasát eredményezte. Ehhez a visszatetsző külsőhöz járult még az, hogy, mint 10 ugyancsak a 7. ábrából látható, a hát csíkozása a gallér csíkozással nem alkotott egységes vonalakai. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál az említett, meghatározott nyakcsúcspontból 15 folyólag, mint a 7a ábrából látható, módunkban áll a gallércsíkozás és u hátcsíkozás között pontos találkozást elérni, mert a határozott nyakcsúcspont meghatározott gallérohsszúságol lesz lehetővé, 20 sőt éppen az utóbbi körülmény folytán módunkban áll ugyanekkor a gallér ós a kihajtó csíkjainak egybef oly ásat a 8a ábra értelmében elérni, amihez nem kell egyebet tenni, mint a gallér felső szövetéi (fel-25 ső gallért), a bevasalt alsó gallér ú. n. »fekvőjének« (kihajtójának) körvonalait követve és a szokásos »állórészt > (belsőrészl) hozzáadva kirajzolni és azt a csíkok illesztésének megkönnyítése céljából a végei -30 nél szélesebbre kivágni. Ráf ércei éskor, ha szükséges, a szövetet 1-2 cm-rel ferdén nyujtjnk. A 7. ábra szerinti, eddigi módszerrel szemben a felső gallér hátsó külső részét egyáltalán nem nyújtjuk, hanem csak 35 a hátsó belső részét. Ha a belső szövet a nyújtásnál kellőképen nem enged, akkor vagy keskenyebb »állót« (belsörészt) hagyunk az ú. n. felső galléron, vagypedig az ismert ékalakú betétet is alkalmazhatjuk. 40 A 7a és 8a ábra szerinti megoldás kivihelősége végeredményben a találmány szerinti meghatározott nyakcsúcspontnak illetve meghatározóit gallérhosszúságnak, tulajdonítandó, mert ezeknek hijján az egész, 45 célbaveit szabatos csíkos megoldás a kész kabáton felborulna. A 9a ábra szerinti szabatos csíkozású vállrészek egyrészt a találmány szerinti, meghatározott nyakcsúcspontnak, másrészt 50 annak a körülménynek tulajdonítana ók, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál (5. ábra) az la—2 vállmagasságméret az illető egyén testtartásának megfelelően önmagától adja a 10a—7a hátválí-55 vonal kisebb vagy nagyobb ferdeségét (nevezetesen hajlott testtartásnál a vállmagasság hosszabb, feszes testtartásnál pedig rövidebb) ós így önmagától adja azl a több vagy kevesebb betartást, mely a test alakjának megfelelő sima kabát-felfekvóshez 60 és a csíkok találkozásához szükséges. A 10. ábra szerinti görbült csíkkal szemben a 10a ábra szerinti, zsebmenti szabatos csíkozást a találmány szerint, az eddigi körülményes módszerekkel ellentétben, 65 egyszerűen ama körülmény folytán érhetjük el, hogy a kabát előrészének biztosított egyensúlya lehetővé teszi, hogy a zseb irányát a 15—22 vonal mentén eleve tökéletes biztonsággal előre meghatározzuk, ''0 előre felvágjuk és ennek folytán a 15 és 15a porilok közölt a mellvarrásnál a szöi vetbő! a csíktávolságnak megfelelő mennyiséget vehessünk ki, amivel nemcsak elkerüljük, hogy a mellvarrás alsó végpont- 75 ján a csík elgörbüljön, hanem elérjük azt is, hogy az összevarrások után ugyancsak teljesen egységes csíktávolság létesüljön. A 11. ábra szerinti vonalzó, mint fentebb már röviden jeleztük, a szabásnál 80 előforduló valamennyi, kisebb-nagyobb görbületi sugarú vonal megrajzolására bármilyen méretű testhez alkalmas. Nevezetesen a vonalzó —d pontját az 5. ábra szerinti 10a pontra helyezve az x nyíl 85 irányában a 10a la hátnyakvonalat, a vonalzó -e— pont ját pedig ugyancsak a 10a pontra helyezve, ugyanazon —x nyíl irányában a 10a—7a hátvállvonalat rajzolhatjuk meg. A vonalzó —j— pontját az 5. 90 ábra szerinti 28 b vonal felső végpontjára helyezve, a vonalzó j—m részével a kabátelőrésznek az 5. ábra szerinti B ponton átmenő váll vonalát rajzoljuk meg. A 7a—7b hál hónaljvonal megrajzolására a 95 vonalzó —f—fel jelölt, nagy görbületi sugarú oldalának bármely részét használhatjuk. Ugyanezt az —f— oldalt használhatjuk a 27 kihajtóvonalnak, továbbá a 7b pont alatti ívnek és a 23a—24 oldalsó íoo csípővonalnak megrajzolására. A vonalzó belső —g— kivágását határoló —h, i— részekkel a hónalj vonalnak a 12a és 11 pontok közötti mellsőrészét, a —k— résszel pedig a hónalj vonalnak a 9 és 7d pontok 105 közölti hátsó, alsó ívelését rajzoljuk meg. A vonalzónak ugyanezen —k— részével továbbá a 28 nyakvonalat is megrajzoljuk. A 26 pont alatti elkerítés kezdőrészének megrajzolására a vonalzó —m— részét, no folytatásának megrajzolására pedig a vonalzó belső kivágását határoló —n— részt használjuk. Végül a vonalzó —o, p— részeivel, valamint az -—f—- róssziel az elő-