129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz

6 12*85 7. Egyébként a 8 C 16 »mellközépvonal­tól«, hozzáadva a szokásos »átmenésU, -••­amivel egyúttal a 25—26 gombolásvona­lat kapjuk — ugyancsak szokásos módon, 5 de célszerűen a találmány szerinti alább ismertetendő görbevonalzó használatával, a ^b— pontból kiindulva megrajzoljuk az előrész nyakvágásvonalat ós az előrész ha­tárvonalait, valamint az összes görbe ha-10 tárvonalakat, kivétel nélkül valamennyit a találmány szerinti görbevonalzóval. Úgymint: la—10a hát-nyakvonal; 10a—7a hál-vállvonal; 15 7a—7b hát-hónaljvonal, 7b-től előremérünk 1 cm-t (7d pont), innen •a 9 pontig, majd 11 ponttól folytatva 12a pontig: elejehónaljvonal; valamivel a 12a poiit alatt kiindulva a B 20 ponton át kissé a b pont fölé az ábrán látható módon rajzoljuk az elejevállvo­nalat; 7b—23a—24 oldalrész varrásvonala. Az elejderékhossz és az oldalderék-25 hossz közölt nagyobb különbözetek fordul­hatnak elő. Ezek leginkább előretolt hasú testeknél tapasztalhatók, de feszes melltar­tás esetén is beállhatnak, ami a szokásos mell- és hasbőségből, valamint az eleje és 30 hátrész szélességi viszonyából (l. ábra) ál­lapítható meg. Ha az elej- és oldalderék­hossz közötti különbözetet az előretolt has okozza és ez a különbözet 3.5 cm-nél több, akkor sem vesszük a 19—C távolságot 3.5 35 cm-nél nagyobbra, ellenben a maradvány­többletet, mint az 5a ábrán látható, az A—C vonal meghosszabbításán kijjebb mér­jük C-ig, vagyis a C pontot (a derékbő­ség átmérésével ilyenkor úgyis előálló bő-40 séghiány pótlására is) előbbre hozzuk; ez­zel együtt a 16 pontot is a 16'pontba visz­szük. Ugyanezen többlet 2 / 3 -ával hátrább visszük a B pontot is, B^be, .illetve -a 14—B vonalat (14—Bi-re) ferdítjük. Utóbbi 45 vonallal párhuzamosan veszíti el a 11—8 vonalra merőleges jellegét a 12—12a vonal is, vagyis a B ponttal azonos mértékben, hátrább kerül a 12a pont is, a 12a pontba és ennek megfelelően a —b— pont is 50 hátrább kerül. így már az A pontból a ferdült 14—B1 vonalra mérjük az oldal­derékhosszt és ennek megeflielően alakult a 12a'—B1 —b merőleges is. Ezzel a műve­lettel elértük, hogy a B—C távolság a 55 szükséges mértékben meghosszabodott, il­letve az A, B, C háromszöggel együtt a.ka­bát eleje a törzstartás méretének megfe­lelően alakult. Ez esetben a C--46 vonalon a 16 pontot a fenti különbözet V3.-ával még lejjebb hozzuk és a csípőbőség át- 60 mérésére az új — a tényleges törzstartá,s irányát követő 8—C—16" tört vonalat vesz­szük alapul. Ugyanehhez adjuk a szokásos átmenést is, amikor az eleje külső szél­vonalát a szokásos módon, enyhén dombo- 65 rí tjük. Az 5a ábra egyúttal hasas testek ese­tére, a fenbemlílett hasbőség-hiány pótlását is szemlélteti 11a—lla'-nél és 18b— 18b­nél. 70 Ha az elej- és oldalderékhossz közötti különbözetet csak a feszes mell okozza és ez a különbözet 3.5 cm-nél több (ami ily esetben ritkábban fordul elő), akkor sem vesszük a 19—C távolságot 3.5 cm-nél 75 nagyobbra, ellenben a C pont előbbrehe­ryezósének mellőzésével csak a B pontot visszük addig hátrább (1 5a ábrán a B' pontot), míg az A B C képletes három­szög az elej- és oldalderékhossz méreté- 80 nek a leírt módon meg nem felel. Ter­mészetesen a B—14 vonalnak B'—14-re való ferdülésével a 12a és b pontok is megfele­lően változnak. Kétféle váll és hónalj esetén a magasabb 85 váll, illetve hónalj mérete alapján készít­jük el a szabásmintát, az alacsonyabb vál­lat illetve hónaljat pedig a méreladla szük­ség szerint a szokásos módon igazítjuk ki. A leírt módszer a bevezetésben említeti 90 csoportoknak bármelyikébe vagy esetleg egyszerre több csoportba tartozó, bármilyen testtípusnak megfelelő szakrajz elkészíté­sére alkalmas. Pontos mértékekre alapozott pontos szerkesztés ós szakszerű kidolgozás 95 esetén az eddigi gyakorlatot messze felül­múló eredményt érünk el. Az egyéni sajátos mértékek az ered­ményt még akkor is egyénibbé teszik, ha nem is látta a megrendelőt az, aki a sza- 100 básmintát készíti. Ennek különösen nagy­üzemek látják hasznát, melyeknél a mun­kadarab a tömeggyártás módjára folytono­san más-más kézbe kerül és emiatt az egyéni munka lehetősége hátrányba jutott. 105 Ha a kabát elő- és oldalrészét egyda­rabban akarjuk szabni, akkor a két minta­részt a szöveten úgy illesztjük össze, hogy a 22 pontot a 22b ponttal, a 21a ponlot pe­dig a 21b ponttal fedésbe hozzuk és a no mellvarrásból kivett mennyiséget a csá­szárvágásnál magában véve ismert módon külön betéttel .pótoljuk. . A "találmány szerinti szabászati eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents