129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz
6 12*85 7. Egyébként a 8 C 16 »mellközépvonaltól«, hozzáadva a szokásos »átmenésU, -••amivel egyúttal a 25—26 gombolásvonalat kapjuk — ugyancsak szokásos módon, 5 de célszerűen a találmány szerinti alább ismertetendő görbevonalzó használatával, a ^b— pontból kiindulva megrajzoljuk az előrész nyakvágásvonalat ós az előrész határvonalait, valamint az összes görbe ha-10 tárvonalakat, kivétel nélkül valamennyit a találmány szerinti görbevonalzóval. Úgymint: la—10a hát-nyakvonal; 10a—7a hál-vállvonal; 15 7a—7b hát-hónaljvonal, 7b-től előremérünk 1 cm-t (7d pont), innen •a 9 pontig, majd 11 ponttól folytatva 12a pontig: elejehónaljvonal; valamivel a 12a poiit alatt kiindulva a B 20 ponton át kissé a b pont fölé az ábrán látható módon rajzoljuk az elejevállvonalat; 7b—23a—24 oldalrész varrásvonala. Az elejderékhossz és az oldalderék-25 hossz közölt nagyobb különbözetek fordulhatnak elő. Ezek leginkább előretolt hasú testeknél tapasztalhatók, de feszes melltartás esetén is beállhatnak, ami a szokásos mell- és hasbőségből, valamint az eleje és 30 hátrész szélességi viszonyából (l. ábra) állapítható meg. Ha az elej- és oldalderékhossz közötti különbözetet az előretolt has okozza és ez a különbözet 3.5 cm-nél több, akkor sem vesszük a 19—C távolságot 3.5 35 cm-nél nagyobbra, ellenben a maradványtöbbletet, mint az 5a ábrán látható, az A—C vonal meghosszabbításán kijjebb mérjük C-ig, vagyis a C pontot (a derékbőség átmérésével ilyenkor úgyis előálló bő-40 séghiány pótlására is) előbbre hozzuk; ezzel együtt a 16 pontot is a 16'pontba viszszük. Ugyanezen többlet 2 / 3 -ával hátrább visszük a B pontot is, B^be, .illetve -a 14—B vonalat (14—Bi-re) ferdítjük. Utóbbi 45 vonallal párhuzamosan veszíti el a 11—8 vonalra merőleges jellegét a 12—12a vonal is, vagyis a B ponttal azonos mértékben, hátrább kerül a 12a pont is, a 12a pontba és ennek megfelelően a —b— pont is 50 hátrább kerül. így már az A pontból a ferdült 14—B1 vonalra mérjük az oldalderékhosszt és ennek megeflielően alakult a 12a'—B1 —b merőleges is. Ezzel a művelettel elértük, hogy a B—C távolság a 55 szükséges mértékben meghosszabodott, illetve az A, B, C háromszöggel együtt a.kabát eleje a törzstartás méretének megfelelően alakult. Ez esetben a C--46 vonalon a 16 pontot a fenti különbözet V3.-ával még lejjebb hozzuk és a csípőbőség át- 60 mérésére az új — a tényleges törzstartá,s irányát követő 8—C—16" tört vonalat veszszük alapul. Ugyanehhez adjuk a szokásos átmenést is, amikor az eleje külső szélvonalát a szokásos módon, enyhén dombo- 65 rí tjük. Az 5a ábra egyúttal hasas testek esetére, a fenbemlílett hasbőség-hiány pótlását is szemlélteti 11a—lla'-nél és 18b— 18bnél. 70 Ha az elej- és oldalderékhossz közötti különbözetet csak a feszes mell okozza és ez a különbözet 3.5 cm-nél több (ami ily esetben ritkábban fordul elő), akkor sem vesszük a 19—C távolságot 3.5 cm-nél 75 nagyobbra, ellenben a C pont előbbreheryezósének mellőzésével csak a B pontot visszük addig hátrább (1 5a ábrán a B' pontot), míg az A B C képletes háromszög az elej- és oldalderékhossz méreté- 80 nek a leírt módon meg nem felel. Természetesen a B—14 vonalnak B'—14-re való ferdülésével a 12a és b pontok is megfelelően változnak. Kétféle váll és hónalj esetén a magasabb 85 váll, illetve hónalj mérete alapján készítjük el a szabásmintát, az alacsonyabb vállat illetve hónaljat pedig a méreladla szükség szerint a szokásos módon igazítjuk ki. A leírt módszer a bevezetésben említeti 90 csoportoknak bármelyikébe vagy esetleg egyszerre több csoportba tartozó, bármilyen testtípusnak megfelelő szakrajz elkészítésére alkalmas. Pontos mértékekre alapozott pontos szerkesztés ós szakszerű kidolgozás 95 esetén az eddigi gyakorlatot messze felülmúló eredményt érünk el. Az egyéni sajátos mértékek az eredményt még akkor is egyénibbé teszik, ha nem is látta a megrendelőt az, aki a sza- 100 básmintát készíti. Ennek különösen nagyüzemek látják hasznát, melyeknél a munkadarab a tömeggyártás módjára folytonosan más-más kézbe kerül és emiatt az egyéni munka lehetősége hátrányba jutott. 105 Ha a kabát elő- és oldalrészét egydarabban akarjuk szabni, akkor a két mintarészt a szöveten úgy illesztjük össze, hogy a 22 pontot a 22b ponttal, a 21a ponlot pedig a 21b ponttal fedésbe hozzuk és a no mellvarrásból kivett mennyiséget a császárvágásnál magában véve ismert módon külön betéttel .pótoljuk. . A "találmány szerinti szabászati eljárás