129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz

4 12» vágj' csökkentették. A találmány ebben is tökéletesítést nyújt, nevezetesen az illető egyén anatómiai alkatának és sajátos testtartásának figyelembevételével a szemlél-5 tetett módon úgy járunk el; hogy a hónaljakba kb. vízszintesen egy-egy —VII— lécet helyezünk el; miután tapasztalati megfigyelés szerint ez a két léc a fentemlített idealizált testtípus mellmagasságban 10 levő szélességi arányainak megfelelő testtartás esetén egymással párhuzamos irányt tart, ezek a lécek feszes testtartás esetén elől széttartóiak, hajlott testtartás esetén pedig egymás felé hajlanak. Ezen meg-15 figyelt törvényszerűség alapján a —II— mérőszalagot a mellkas közepét érintő vízszintes helyzetbe hozzuk és a két —VII— léc közötti távolságot lemérjük; ugyanúgy járunk el a hátoldalon is, vagyis a 29 két léc közötti távolságot a mérőszalagnak a hátközepet érintő helyzetében is lemérjük. A két iádat közötti különbözetnek egynegyed részével kell a szokásos fél-hátszélesség-méretet növelni vagy csökkenteni a 25 szerint, hogy a testtartás hajlott-e vagy feszes. Az 5, ábra a találmány szerinti eljárás, elsősorban az imént leírt adatok alapján, valamint az egyéb szokásos adatok felhasz-30 nálásával készült szabásminta példája, melynek szerkesztése a következő: Mindenekelőtt meghúzzuk a szokásos 1— 5 kiindulási vonalat, melynek (i—5) hoszsza a teljes kabáthossz + 1 cm. Az —1— 35 ponttól az ismeretes okokból 1 cm közt lemérve kapjuk az —la— pontot, mely a fentemlített nyakközéppontot képviseli. Egyebekben az —1— ponttól egymásután lemérjük a szokásos adatokat, nevezetesen 40 a vállmagasságot (2 pontig) azután az 1—3 háthón alj mélységet és az 1—4 hátderókhosszt. Az la, 2, 3, 4 és 5 pontokbóil merőleges vonalakat húzunk. A 3 ponttó,! felfelé felmérjük a szokásos lapockama-45 gasságot, amivel a 6 pontot kapjuk. A 4 ponttól a (4 19) derékvonalon 3 cm-t bemérve a 4a pontot kapjuk, ahol továbbá a 4—4a köz felező pontját az la ponttal kötjük össze; ennek az összekötő vonalnak 50 a 6 ponttól kiinduló merőlegessel valómetszéspontja adja a 6a pontot, melyet a 4a ponttal kötünk össze, az utóbbiból pedig az 5a pontig a kiindulási vonallal párhuzamos vonalat húzunk. így az la ponttól az 55 5a pontig megkaptuk az ismert hátközépvonalat. 57. A továbbiak szerint a szabásminta részben magábanvéve ismeretes méretfclvétellel és járulékos tapasztalati adatok figyelembevételével, részben pedig a talál- 60 mány szerinti módszerrel a következőképen alakul: A 3 pontból az 1—5 kiindulási vonalra húzott merőleges és a hátközépvonal metszéspontja adja a 3a pontot. 65 3a—7 a fél hátszélesség | 1- cm 3a—8 a fél mellbőség + 13 cm 7—9 a mellbőség 0,1 része la—10 = a mellbőség 0.1 része — 1 cm 9—11 = 5 cm ' TM 11—12 = 0.05 mellbőség -|- 1 cm la—13 = 14 cm 4a—4b a hátrész-derékbőség; ezt eddigelé a mellbőséggel arányosan vették fel, ami nem volt minden esetre megbízható, mert 75 ezt a méretet, miután pl. hízás esetén a hastáji hízás a melltáji hízásnál nagyobb mérvű, nem lehet helyesen a mellbőséggel összefüggésbe hozni. A találmány szerint ezt a méretet megbízhatóan, a has- 80 bőség alapján a következő gyakorlati képlettel állapítjuk meg: a hasbőség 0.15 része + 2 cm. A kapott 7, 8, 10, 12, 13 és 4b pontokból az 1—5 kiindulási vonallal párhuzamosan 85 meghúzzuk a 10 -10a—10b, 7—7a, 12—12a, 13—13a, 4b—5b és a 8-16 vonalat (mely utóbbi az ú. n. mellközépvonal). 13—13a = 4 cm, ugyancsak 4 cm a 7—7b köz is. " 90 Az így kapott 7b pontot összekötjük a 4b ponttal és így megkapjuk a hátrész 7b— 4b—5b oldalvonalát, valamint a 13a és la pontok összeköttetésével megkapjuk a 10a ismert hálrész-nyakcsúcspontot. 95 Az A pontot úgy kapjuk, hogy a 8—12 távolsághoz 4 cm-t adunk és ezt az összeget a 8—16 vonallal kapott 19 ponttól a 19—4 vonalon visszamérjük. Ennek a 19—A köznek a felezési pontja a 18 pont, 10

° melyből fel- és lefelé merőlegest húzunk, így a 8—12 vonalon megkapjuk a 14 pontot, innen a 17 pontig 5,5 cm-t mérünk lefelé, aholis 17 a mellvarrás végpontja. A találmány értelmében az 1. ábra szerint I05 kapott méretet (oldalderékhosszt) a szabásmintán az la—10 hátnyakbőség^ levonásával úgy vesszük tekintetbe, hogy ezzel a távolsággal az imént említett A pontból a 18— 14 vonal meghosszabbítását átmetsszük, 1 lo amivel a B pontot kapjuk. Továbbá a 3. ábra szerint kapott mérettel (elejderékhossz) ugyancsak az la—10 hátnyak-