129818. lajstromszámú szabadalom • Világító berendezés optikai kiegyenlítéssel dolgozó vetítőkhöz
2 i 129818. nem a gyakorlatban inkább arra van szükség, hogy az izzóhuz!al két képe csak oly mértékben tűnjön el, hogy a kettős kép ne legyen zavaró. A huzal két képe közötti 5 távolság tehát csökkenthető és a huzalképek két felső vége még az objektív mezejébe nyúlhat, úgy amint azt a 3. ábrában tüntettük fel. Ilyen megoldásnak az az előnye van, hogy a fény vesztes ég ki-10 siebb, mint a 2. ábra szerinti megoldásinál, amielyben az objektív időközönként teljesen sötét. A kép összfényessége a 2. ábra szerinti megoldásnál lényegesen csökken, ami adott esetben a vetítőlámpa fény-15 sűrűségének fokozását teszi szükségessé. Ha azonban az izzószál képei a 3. ábrában feltüntetett módon helyezkednek el, akkor a megfigyelőt az időközönként beálló lesötétítés gyakorlatilag alig észreve-20 hető mértékben zavarja. Ezenkívül még azt az előnyt érjük el, hogy a vetítőgép; megállítása után a vetítővásznon a kép akkor is látható, ha a készülék véletlenül úgy áll meg, hogy a két kiegyenlít őfelület kö-25 zötti határoló él az optikai tengelyen átmegy. Ez különösen előnyös oly cselekben, amikor a készüléket lehallgató-, vagy vágóasztalon alkalmazzuk. Az izzószál két képének helyzetét és a két kép cgymástóli 30 távolságát célszerűen kísérletileg állapítjuk meg, mely kísérletnél a kiegyenlítőeleim hibagörbéjéből indulunk ki. Ilyen hibagörbét két szomszédos kiegyenlítőiéi ülethez a 4. ábrában tüntettünk fel. Az egyik 35 felülethez a 11, a másikhoz a 12 görhe tartozik, mely görbék a kiegyenlítés hibáját a többélű hasáb forgásának függvényében mutatják. A. —b1 és — b2 •— körzetekben a két kiegyenlítőfelület a gya-40 korlati "igényeket kielégítő pontossággal •dolgozik. A -J b 2 — körzetben azonban a. kiegyenlítő hatás hiányos. A —b2 — körzeten való áthaladás közben a hasáb megbatározott szögelfordulást végez, mely; szőg-45 elfordulás egyben az izzószál képeinek az objektívban való vándorlását megszabja. A találmány értelmében a —b2 — szakaszt azzal iktatjuk ki, hogy azt a sötét szakasz teljesen vagy részben elfedi. 50 A 2. és 3. ábrákban feltüntetett huzalképek természetesen 90°-kal elfordított helyzetűek is lehetnek. Abban a pillanatban, amikor a hasáb valamely oldalának közepe halad át az! —A— optikai tengelyen, Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMB az objektívet egyetlen szálkép; a legnagyobb 55 fényerővel világítja meg. A megvilágító optikában a fent leírt módon előidézett elsötétülések kápráztató hatást létesítenek, amely különösen akkor jelentkezik, ha az elsötétített szakaszt oly 60 hosszúra választjuk, hogy a kettős képek teljesen eltűnnek. Ezt a kápráztató hatást a találmány értelmében azzal csökkéntjük, illetőleg szüntetjük meg, hogy a sugármenetben a leképező objektív közelében 65 oly testet rendezünk el, amely a vetítő sugárnyalábot részben ernyőzi. Ez a test lehet például körkeresztmetszetű pálca, amely az optikai tengelyt metszi és amelynek tengelye a kiegyenlítőeszköz forgásién- 70 gelyével párhuzamos. Pálca helyett azonban falat is alkalmazhatunk, melynek hosszirányú mérete a kiegyenlítőeszköz tengelyével párhuzamos. Az ilyen eszköznek az a hatása van, hogy a kiegyenlítő- 75 felületek oldalcseréje közben az árnyékolás frekvenciája megkétszereződik, úgyhogy a fényességben egymást követő szaporább változások a szemei kevésbbé bántják. Szabadalmi igénypontok: so 1. Világítóberendezés vetítőgépekhez, melynek optikai kiegyenlílőeszköze, például többélű hasábja, a tárgyat, például filmképet leképező objektív je és a fényforrást leképező optikai rendszere van, me- §5 lyetkét szomszédos kiegyenlítőfelület közötti határoló élnek az optikai tengelyen való áthaladásakor az objektívet, előnyösen az objektív belépő pupilláját elsötétítő eszköz jellemez. 90 2. Az 1. igénypont szerinti világítóberendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elsötétítés az, egész objektívre kiterjed. 3. Az 1. igénypont szerinti világilóberende- 95 zés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elsötétítés az. objektívnek csak egy részére terjed ki. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti világítóberendezés kiviteli alakja, melyet 100 az objektív közelében elrendezett, az optikai tengelyen átmenő és a sugárnyaláb egy részét árnyékoló eszköz, például pálca vagy fal jellemez. 1 rajzlap melléklettel. ISTVÁN m. kir. szab. bíró. „J Ö V ö" Nyomdaszövetkezet. Budapest. IX., Erkfll-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi Józssf
