129812. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítő fékrudazat

2 129811 valósítását kapjuk, ha a rudazat egy oly pontjának elmozdulását korlátozzuk ütközők vagy más elemek segítségével, amely pont nem kopott, vagy egyenlően kopott 5 fékpofák esetén a fék működésekor egyáltalán nem mozog, hanem csak az együttműködő fékek akaratlan egyenlőtlenségének, pl. egyenlőtlen kopásának vagy szerelési hibájának kiegyenlítéséhez szükséges 10 utat teszi meg. E szerkezet mibenléte és előnye a 4. ábrabeli példa kapcsán látható. Ez a kivitel ismét az 1. ábrabeli közismert rudazatból van levezetve, éspedig úgy, hogy az 1 féktuskó! mozgató emeltyű mozgása 15 a tőle kétoldalt elhelyezett 10 és 11 ütközők által van korlátozva. Egyenlően kopott tüskök és teljesen helyes, azaz szimmetrikus rudazatbeállítás esetén egyenlő féknyomást akkor érünk el, ha a két féktuskó egyenlő 20 utak megtétele után jut a szaggal ott vonallal ábrázolt helyzetbe. Látnivaló, bogy e fékezési 'elmozdulás egész folyamán (függetlenül a kopások nagyságától, hacsak ezek egyenlőek) a rudazat pontja gyakor-25 latilag helyben marad. Ezért célszerű a találmány szerint a 10 és 11 ütközőket úgy elhelyezni, hogy éppen ezt a pontot fogják közre, csak annyi elmozdulást engedve néki, amennyi a szerkezel akaratlan aszim-30 metriájának kiegyenlítéséhez szükséges. Ezzel két szempontból érünk el nagyobb biztonságot, mint az előbbi két példa szerinti szerkezetekkel. Egyrészt nemcsak a jobboldali rudak, ill. tuskó sérülése esetén van 35 a baloldali fékezés biztosítva, hanem ha a . a baloldalon a törés a 10, 11 ütközők és az 1 tuskó felfüggesztése között történik, a jobboldali fék is még használható. A másik előny, hogy az egyik oldal kiesésénél a má-40 sik oldal féknyomása azonos aktív erő mellett megkétszereződik. Ugyanezt a szerkezeti elvet alkalmazva a 3. ábrabeli elrendezésre, az 5. ábrán látható megoldást nyerjük. A szaggatott. 45 vonalak a rudazatot ismét fékezett állapotban tüntetik fel, az összes tuskók egyenletes kopását feltételezve. A rudak p és q pontjai ismét oly pontok, melyek fékezéskor csakis az akaratlan egyenlőtlensé-50 gek kívánta csekély inertekben mozdulnak el, mimellett az őket közrefogó helytálló ütközők gondoskodnak arról, hogy törés esetén az erőforrásról le nem választott féktuskókkal továbbra is lehessen fékezni. 55 A 16 emeltyű és a q-nál levő ütközők közt a rudazatban bekövetkező szakadás esetén a 2 féktuskó hasznossá tételéről a 3. ábrához hasonló módon ekkor is a 7 rúdba beiktatott 8, 9 ütközőpárral lehet gondoskodni, melynek ütközői közül tehát 60 laz egyik, t. i. a 9 csap, az alvázon van rögzítve. A p és a q pontoknál, mint gyakorlatilag csekély elmozdulású pontoknál alkalmazott helytálló ütközőkkel elvileg teljesen azonosan működő ütközők ezenkívül 65 azonban a fékrudazat egyéb, az ábrákon fel nem tüntetett oly emeltyűin is alkalmazhatók, mely emeltyűk két végpontja a rudazat működtetésekor egymással ellentétesen mozog, mivel minden ily esetben 70 van az emeltyűnek egy oly közbenső pontja, melynek elmozdulása .a hozzá viszonyítva nyugalomban levő alvázhoz képest minimális. A találmány szerinli szerkezeti gondo- 75 lat egy további alkalmazása a 6. ábrán látható. Itt a iryíl irányában működő mozgató erő a 18 helytálló csap körül forgatja el a 17 himba 1, miáltal a nem ábrázolt fékek a 17 himbán csapágyazott 19 80 és 20 szögemeltyűk közvetítésével a 21 és 22 vonórudak útján működésbe lépnek. A két szögemeltyűt a 23 csatlőrúd köti öszsze, miáltal a szerkezet szimmetriája folytán a 21 és 22 rudakhan fellépő erők; 85 egyenlőek. Ebbe az ismert szerkezetbe van a találmány szerinti mozgást korlátozó szerv, jelen esetben a 24 szem beiktatva, amely, mivel ia 18 tengelyt körülfogja, csak a szem bőségének megfelelően engedi meg 90 a 23 csatlórúd saját hosszirányában való elmozdulását. így az egyik oldali fék sérülése, pl. a 21 vagy 22 rúd szakadása esetén biztosítva van a másik fék rendes működése. Mivel a 23 csatlórúdnak ép fékek 95 esetén fékezés közben nem kell a 18 csaphoz viszonyítva jobban eltolódnia, mint amennyire akaratlan aszimmetriák ezt szükségessé teszik, a 24 szemet kis elmozdulásra méretezhetjük. A találmány sze- 100 rinti mozgást .határoló gépelemek ilyen elrendezése ismét biztosítja azt is, hogy az egyik vonórúd kiesése esetén a másik vonórúdhan kétszeres erő lép fel. Természetes, hogy az e példákban be- 105 mutatott találmányi gondolatnak még számos megvalósítási módja és különféle kiviteli részletei lehetnek. Nemcsak két vägy négy, hanem akárhány fék erőkiegyenlítése esetén, továbbá a jármű jobb- és baloldali 110 fékjei között kiegyenlítésre szolgáló rudazatoknál is alkalmazható. Maguk a találmáiry szerinti mozgáskorlátozó szervek a legkülönbözőbb kivitelű ütközőpárok lehet-