129762. lajstromszámú szabadalom • Felületek fényvisszaverő képességét csökkentő bevonat
12 9 7 6 2. 1. példa: ni = 1,23 a0 — 0,103 n, = 1,975 ai = 0,234 a^ao == 2,27 n3 = 2,41 a2 = 0,100 a2 /a 0 = 0,97 5 n 4 = 1,84 a 3 = — 0.134 ng = 1,50 a 4 = — 0,103 R = 0,003 o/ 0 . Ha az ennek a kivitelnek megfelelő fényvisszaverési vektorokat vektorsokszöggé kívánjuk összeadni, melynek oldalai egymás-10 sal valamennyien párhuzamosak, akkor az említett mindenkori 180 fokos fáziseltolás miatt ,az a0, a 2 és a 4 amplitúdókhoz tartozó vektorokat az egyik, az a4 és a 3 amplitúdókhoz tartozó vektorokat el-15 lentétes irányban kell számítani. Az a 0 , a2 és a 4 amplitúdók pozitív értékeit, valamint az aí és a 3 negatív értékeit jobbfelé, a0 , a 2 és a 4 negatív értékeit, valiamint a, és a3 pozitív értékeit bialfelé kell 20 felvinni. Ilymódon az 1. ábrában feltüntetett vektorsokszögiet kapjuk. Ebben az ábrában jobb áttekinthetőség végett az egyes vektorokat magassági irányban egymással szemben kissé eltolva' tüntettük» 25 fel. A 2. és a 3. ábrák a legkedvezőbb kéU réteges megoldás és a legkedvezőbb egyréteges megoldás vektordiagrammjai. Ezeknek a vektordiagrammoknak az 1. ábrá-30val.való összehasonlításából kitűnik, hogy az a amplitúdóknak fent leírt választása meglepő és semmiképen sem közelfekvő, mert a Vektordiagramm nemi a legr ovid ebb úton záródik, mint az egyréteges és a két-35 réteges megoldásoknál. Ha az 1. ábrabeli diagrammban az egyes vektorok hosszát változatlanul hagynók', azonban a nulla foktól és 180 foktól eltérő szögeket is megengednénk, akkor ler-40 mészetesen szintén a feladatnak a találmány szerinti megoldásait kapnók, melyek közül példaként hármat a 4—6. ábráíkban tüntettünk fel. Ezek a megoldások azonban kevésbbé előnyösen és csak addig 45 használhatók, amíg a szögeknek 0°-tól vagy 180°-tól való eltérésiéi kicsinyek. Gyakorlati jelentősége e megoldásoknak annyiban van, amennyiben azok bizonyos szahafdságot adnak a kívánt és egyenként 20 /4 50 rétegvastagság betartásánál. A lehetséges formák fölött áttekintést szerezhetünk, ha a vektorok hosszúságának megfelelő rudakat egymással csuklósan összekötve gondolunk és a rudakat egymással szemben 55 különféle módokon elforgatjuk (4. ábra). A lalálmány körébe még további megoldások is esnek, amelyeket azzal kapunk, hogy az a3 és a 4 amplitúdókat azonost értékkel úgy választjuk meg, hogy őszszegük állandó marad. Ebben az esetben 60 ugyanis a 3c'. egyenlet mindig ki van elégítve. Ilyen megoldásokat mutatnak az 5. és 6. ábrák, azonban ezeknek is csak akkor van gyakorlati jelentőségük, ha a 0°tól vagy 180°-tól való szögeltérés kicsiny 65 marad. E megoldások tehát voltaképien csak a törésmutatók megválasztásánál bizonyos járulékos törést jelentenek. Ismertnek [esszük fel azt, hogy a k-adik réteg •n k ( 'k optikai vastagsága az a^-i és az a^ 70 vektorok közötti cpk szögből vagy az egyéniéiből, vagy az 75 fik dk = ~2 l0 y k + 180° 360° egyenletből számítható aszerint, hogy njj nagyobb vagy kisebb mint csupán az 80 egyik, vagy mindkét határoló közeg törésmutatója. Ha a legkülső rétegként oly likacsos, például magnéziumfluoridból (MgF2 ) álló réteget választanánk, melynek törósmuta- 85 tója 1,39, akkor az n3 törésmutatóra 3,27 értéket kapnánk, amely abszorpcióméntes közeggel nem valósítható meg. Ezért oly elrendezéseket kell választani, amelyek a szubjektív fény visszaverési csökkentése 90 szempontjából valamivel kedvezőtlenebbek. Ha a koordináta hálózatban az SLja0 értékeket mint abszcisszát ós az. a2 /a 0 értékeket mint ordinátát visszük fel és a mindenkori a,/a0 és a2 /a 0 értékpárokhoz tar- 95 tozó N értékeket 'berajzoljuk és ezek közül az egyforma nagyságúakai egymással folytonos vonallal összekötjük, akkor a 7. ábrában feltüntetett diagrammot kapjuk, amely N-nek 0,003—0,085-ig terjedő érté- íoo keit tartalmazza. Az egymás között egyenlő N értékek oly koncentrikus ellipsziseket adnak, melyeknek a nagytengelye az abszcisszatengellyel 45°'-os szöget zár he és amelyeknek közös középpontja a 6. és 7. i05 egyenletből adódó optimum. A 7. ábrában ao 1 ng +1 = 1,08 és ng = 1,5 és m = 1,45 Az ng Osamas értékeiné], amint azt alább no még kifejtjük, csak a középpont helyzete tolódik el a 6. és 7. egyenleteknek meg-
