129709. lajstromszámú szabadalom • Több egymással mechanikusan kapcsolt forgó variométerből álló berendezés, melynek egymással szemben állítható tekercsei vannak

2 129709. a forgórész, vagy azok részei állíthatóké el, mimellett a forgórész vagy az állórész vagy aaok részei kiegyenlítés közben nyugalmi helyzetükben maradnak. A kiegye n-5 Ütéshez használt rész elállítására való berendezések, amelyekkel az elállítás mindkét irányban, tehát úgy tengelyirányban mint forgásirányban is lehetséges, csak a forgórészen vagy csak az állórészen lehet-10 nek elrendezve, vagypedig a kiegyenlítés egyik módjához alkalmazható olyan berendezés is, mellyel a forgórész vagy annak egyik alkatrésze eltolható, míg a kiegyenlítés másik módjánál oly berende-15 zésl alkalmazhatunk, amellyel az egyes varrómé terek állórésze vagy az állórész alkatrészeinek egyike tolható el. Különösen előnyös az olyan megoldás, amelynél úgy a tengelyirányban, mint a forgás irányában 20 való elállítás is az állórészen foganatosítandó, mert ez a szabályozás igen egyszerű módon eszközölhető kívülről. Mint fent már említettük, a tekercsek közötti csatolás megváltoztatása kiegyenlítést lényegében 25 csak a mechanikus beállítási körzet végein eredményez. Az egyes variométerek jellemző görbéi közötti szinkronizmus a mechanikus beállítási körzet középső részében azzal a berendezéssel oldható meg,. 30 amely az egyes variom étereket az elfordulás szögének függvényében egyenlíti ki. Ez az intézkedés különösen azért előnyös, mert a középső helyzetben, amikor az állórcsz és a forgórész tekercseinek lenge-35 Ivei egymásra merőlegesek, a csatolás a legkisebb és az egyes varrómétereknek az induktivitás változásait mutató jellemző görbéje az elfordulás szögétől való függőségben a legmeredekebb lefolyású, úgyhogy 40 igen kicsiny elállításokkal a görbék ezen a helyen fedésbe hozhatók. Előfordulhatnak azonban oly esetek, amikor dacára annak, hogy a jellemző görbék kölcsönös kiegyenlítése végett mindkét 45 intézkedést foganatosítottuk, ezek a görbék végeiken vagy kezdőrészeiken nem hozhatók egymással fedésbe. E hátrány megszüntetése végett a találmány értelmében oly intézkedést alkalmazunk, mely lehe-50 fővé teszi, hogy az egyes variométerek induktivitásának kicsiny értékeit az induktivitás lefolyásának beszabályozásával megváltoztassuk. Evégből a találmány értelmében a variométer egymással szemben el-55 tolható tekercseivel kicsiny, járulékos, beállílhatő induktivitást kapcsolunk sorosan. Ez az induktivitás önmagában ismert módion, például mágnesezhető test eltolásával kiegyenlíthető. Ha a kiegyenlítéshez: a forgórészt, annak 60 magját vagy annak tekercselését, mint beállítható tagokat használjuk, akkor ezeket az alkatrészeket úgy képezzük ki, hogy azok a tengelyen, nevezetesen a variométer közös tengelyén eltolhatók. Ha kiegyenlí- 65 lés végett az állórészt vagy annak valamely alkatrészét tesszük eltólhatóvá, úgy azt célszerűen külön tokba zárjuk, amely tok eltoláskor, illetve elforgatáskor vezetéket alkot. Ez a tok tengelyirányban eltólhatóan"70 és/vagy elforgathatóan lehet elrendezve. Egy-egy variométer tokja úgy is kiképezhető, hogy az állórésznek úgy a tengelymenti eltolását, mint annak a forgásirányban való elmozdulását is a tok álló helyze- 75 Lében lehetővé teszi,. Egyszerű kivileli alakot kapunk, ha az egyes variométerek tokjait egymással mechanikusan úgy kötjük össze, hogy azok egymást a kiegyenlítéshez szükséges mozgások közben kölcsönösen ve- 80 zelik. Ez a kölcsönös vezetés történhet, közös vezetékben, amely csak az egyik, például az axiális, vagy a tengely körüli elmozgalást, vagy mindkettőt lehetővé teszi. A kölcsönös vezetéshez használt részek a 85 laláimán}' értelmében egyidejűleg úgy is kiképezhetők, hogy azokkal az elállított részek a beszabályozott helyzetben rögzíthetők. Evégből például a vezetendő alkatrészek egyikén hasi tékalakú kimetszése ke t 90 készíthetünk, míg a másik alkatrészen veze lőcs apók at rendezünk el, melyeket célszerűen fejescsavarok alakjában képezünk ki. A találmány egyik példakénti kivileli 95 alakját a rajzban tüntettük fel. A/, 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala menti metszet. Az 1 alaplemezen a 2 szögvas alakú tarlón van a jobboldali variométer 3 tokja 100 megerősítve. Evégből a 2 szögvas felálló sarkában hasíték van, amelyen a 3 varróméleren megerősített 4 csavarorsót vezettük át. A varrómétert a feltüntetett helyzetben az 5 csavar rögzíti. A 3 tok baloklali, szé- 105 lét átlapolja a baloldali variométer (! tokjának jobboldali karimája. Ebben a karimában 7 kimelszések vannak, amelyeken a 6 tokba csavarolt 8 csavarok vezetik a 6 tokot. A két varrómé térnek közös 9 ten- 110 gelye van és ezen vannak megerősítve a variométerek forgórészei. Az 1 alaplemezen van még a feni már említett járulékos ki-