129690. lajstromszámú szabadalom • Repülőgépeknek, főleg korlátolt irányzókörzetű fegyverállásaihoz való szélkiegyenlítőmű
2 129690. ben még éppen nincs kiegyenlítő nyomaték, a 3. ábra pedig abban a helyzetben mutatja, amelyben a rúgó kiegyenlítő 5 nyomatékot tud kifejteni. A szektoralakú —a— emeltyűt (3) ábra az ax tengely körül elforgathatóan ágyazzuk a repülőgép valamely helytálló részében. Az —a— emeltyű a vele io mereven össszekötött b fogas szegmens és a c, d homlokkerekek révén a forgókoszorú oldalirányzógépével kapcsolatos. Az —a— emeltyű, ill. szektor reá merőleges két e, f csapot hord, 15 metyek körül egy-egy g, h heveder forgatható. E csapok szimmetrikusan fekszenek az —a— szektor merőleges középsíkjához, mely a kiegyenlítőmű zérushelyzetében egyúttal a kiegyenlítő-20 mű zérusvonalát is meghatározza. A hevederekben eg3^-egy hosszúkás hl5 g! kivágás van. Ezek olyan hosszúak, hogy a bennük vezetett közös i csap, mely azokat ollószerűen köti össze, a 25 zérushelyzetben és a 2. "ábrán szemléltetett határok között az —a— szektor at forgástengelyében fekszik. Az i csap szilárdan kapcsolatos az \ lánctaggal, melynek i2 csapjára hat a k 30 kiegyenlítő rúgó. É rúgó nem ábrázolt végét a repülőgép valamely helytálló részéhez erősítjük. Oldalirányzáskor az —a— szektor mindig ugyanakkora szöggel fordul el, 35 mint az őt mozgató fegyver. Amíg el nem érjük a 2. ábra szerinti határhelyzetet — melynek túllépésekor az —e— vagy az f csap a zérusvonalon túljut —, a k rúgó nem tud kiegyen-40 lítő nyomatékot kifejteni. Mihelyt ezen a határhelyzeten átléptünk, a k rúgó a 3. ábrán láthatói" 1 emelőkaron kiegyenlítő nyomatékot fejt ki, amely a g hevederen, az —a— szektoron és a b, c, 45 d közlőművön ál az irányzógéphez és így a fegyverhez továbbítódik. Az e, g csapok kölcsönös távolságát úgy választjuk meg, hogy az at tengely keresztmetszetének középpontjától 50 az e, f csapok keresztmetszetének középpontjáig húzott két sugár közti szög egyenlő legyen azzal a szöggel, amelyen belül fekszik a fegyver, ha ezt a süveg szélárnyékán belül forgatjuk el. 55 Ezenkívül a fegyver és az —a— szektor olyan hajfókapcsolatban áll egymással, hogy a 2. ábra szerinti határhelyzetben — melyben a kiegyenlítőmű hatásossá válik —, a fegyver elülső része éppen a szóláramba kezd 60 belépni. Irányzógéppel irányított fegyver helyett szabadkézzel irányozható fegyvert, pl. kengyeles fegyvert is alkalmazhatunk. A fegyver oldalmozgását 65 emellett bármityen kapcsolóelemek útján vihetjük át az —a— szektorra. A kiegyenlítőmű nemcsak az oldalirányzásnak, hanem szükség esetén a magassági irányzásnak kiegyenlítésére is 70 használható. A találmánynál az a fontos, hogy az ismertetett ollós elrendezés a kiegyenlítő nyomatékot az —a— szektornak csak bizonyos üresjárási útja után engedi érvényesülni. 75 Szabadalmi igénypontok: 1. Repülőgépeknek főleg korlátolt irányzókörzetű fegyverállásaihoz való szélkiegyenlítőmű, aholis a süvegből kiálló fegyverrész az irányzóút egy 80 részén a süveg vagy a repülőgéptörzs szél árnyékában fekszik, azzal jellemezve, hogy a fegyver mozgása révén elforgatott egyik (a) alkatrészen, a kiegyenlítőmű zérusvonalától egyen- 85 lő távolságokban, csüklózóan felerősített két (g, h) heveder van, melyeknek egy-egy hosszúkás (gi; hí) kivágása a (g, h) hevedereket ollószerűen összekötő, a (k) kiegyen- 90 lítő rúgó hatása alatt álló közös (i) csapot vezet. 2. Az 1. igénypont szerinti kiegyenlítőmű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az (a) alkatrésznek mint szék- 95 tornak (ax ) forgástengelyétől a (g, h) hevederek (e, f) csuklócsapjaihoz húzott két sugár közti szög egyenlő azzal a szöggel, amellyel a fegyver a süveg szélárnyékán belül íoo elforgatható. 3. A 2. igénypont szerinti kiegyenlítőmű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az (a) szektornak — melyre a (k) kiegyenlítőrúgó a (g, h) heve- 105 derek útján hat — egyik (e vagy f) csapja abban a pillanatban, amikor a fegyver elülső része a süveg szélárnyékából az egyik vagy a másik elfordulási értelemben kilép, a (k) no
