129644. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távolbalátási jelek vételére

I2!HMÍ. 5 mint az anódáram, hanem az 5. ábrán feltüntetett alakú. Más szavakkal: a kimenőkör-időállandó olyannak tekinthető, mintha a rendszert arra késztetné, hogy 5 a kívánt, pl. a szinkronizálóimpulzus-szintnél alacsonyabb jelszintekre rövid időtartamuk miatt ne reagáljon. Az ilymódon létesített vezérlőjelnek (5. ábra) a hordozó átlagos erősség-iiigado-10 zásainak megfelelő és a fénymodulációtól független csúcsamplitudója van. Ezt áz 5. ábrán különböző intenzitások számára a—a' jelöli. A vezérlőjelet a modulációs burkológörbe valamely előre meghatáro-15 zott szintjére való reagálásánál, a jejen esetben a fehérítőszintre való reagálásánál, vezetjük le, függetlenül egyéb jellegzetességektől, különösen a jel periódusszámától és szinkronizációjától függű impul-2o züsoktŐl. Ezt a vezérlőjelet azután a —21— csúcsegyenirányító vagy dióda egyenirányítja ós ezzel a —27— terhelőellenálláson át oly vezérlőfeszültséget létesít, amely az 5. ábra szerinti hullámok-25 nak csupán —p—p'— részétől függ. Ezt a vezériőficszüttséget negativen a —22— cső rácsára vezetjük, mely csőben e feszültséget polaritásának a megfordítása mellett felerősítjük. Ez az egyenirányítóit 30 és felerősített vezérlőfeszültség —22— cső —29— terhelőellenállásán meglehetősen állandó és a fénymodulációs komponensektől független. A —29— ellenállást és a —30— kondenzátort tartalmazó szűrő arra 35 való, hogy az előfeszültségtől az egyéb ingadozásokat távoltartsa. A keletkező egyénirányított el őf észültségét a —12, 13— és —14— fokozatok egy vagy több csövének vezérlőelektródáinak negativen felvisszük 40 avégből, hogy e fokozatok erősítését az átlagos hordozóerősség változásaival fordítva arányosan és a fénymodulációs komponensektől függetlenül vezéreljük. Ennek megfelelően a —12, 13— és —14— fo-45 kozatokat magábafoglaló csatorna kimeneti jelerősségét aránylag szűk körzetén belül tartjuk a vett jelintenzitások tág körzetében. A —22— erősítő csupán arra való, hogy 50 a —21— egyenirányító fejlesztette egyénirányított lelőfeszültség polaritását megfordítsa oly feszültség létesítése céljából, amely fokozódó hordozó amplitúdóval a fénymodulációs komponensektől függetle-55 nül, negatív értelemben fokozódik. Ez természetesen az önműködő erősítésvezérlés létesítéséhez szükséges polaritás. A találmány keretébe tartoznak a találmánynak oly kiviteli alakjai is, melyeknél megfordító erősítés felesleges. A —20— és —21— 60 csövek, pl. úgy kapcsolhatók, hogy a --21— cső kimenőkörében fejlesztett feszültség, fokozódó hordozóamplitudőnál, negatív értelemben növekszik, pl. úgy, hogy a 20— cső anódköre helyeit a 65 katódkörbe egy a —25— ellenállással egyenértékű ellenállást iktatunk be. A leírásban használt »jelintenzitások tág körzete« kitétel a vett hordozó oly erősségváltozásaira vonatkozik, amelyek hal- 70 kulástól, a különböző jelek különböző mező-erősségeitől és másefféle tényezőktől függnek és függetlenek a fénymodulációs komiponensektől, de nem függetlenek az aránylag kicsiny hordozóerősség 75 változásaitól, amelyeket az átlagos háttérmegvilágítás változásai okoznak. A találmány valamely távolbalátó-vevőberendezés különböző, az erősítéstől eltérő jellegzetességeinek, pl. szelektivitásának'80 vagy hangolásának önműködő vezérlésére is alkalmas. A találmányt pozitív fény modulációval kapcsolatban ismertettük, megfelelő kiegyenlítőpotenciálok és megfordítókészü- 85 lékek alkalmazása mellett azonban negatív modulációnál is felhasználhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés távolbalátási jelek vételére, melyeknek hordozó-amplitu- 90 dója szabályosan visszatérő intervallumokban, a világosság-moduláció szüneteiben meghatározott, a világosságmoduláeiótól nem befolyásolt amplitúdóértéket vesz fel, melyet csak a sorszin- 95 kronizáló impulzusok szakítanak meg, egy a látófrekvenciamodulációtól független, a vételi erősséget reprodukáló szabályozóérték levezetésére való berendezéssel, melyet az jellemez, hogy e be- 100 rendezés egy a modulátor mögött a vételi csatornával csatolt kapcsolási fokozatot tartalmaz, melynek időállandója nagyobb egy sorszinkronizáló-impulxus tartamánál, de elegendő kicsiny a világos- 105 ságmoduláció szüneteihez viszonyítva, úgyhogy a fokozat kimenő feszültsége egy a világosságmoduláeiótól független értékre áll be anélkül, hogy a megszakító sor-szinkronizáló impulzusokat kö- no vetné és hogy a kiadós rezgés, mely az ' említett, a világosságmoduláeiótól füg-