129548. lajstromszámú szabadalom • Permetlé készítésére való szilárd halmazállapotú növényvédőszer és eljárás előállítására

Megjelent 1942. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI «BK SZABADALMI BIRÓSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 129S48. szám. X/h. osztály. — M. 11987. alapszám. Permetle készítésére való szilárd halmazállapotú növényvédőszer és eljárás előállítására. Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 22, A növényvédelemben' a gombakártevők ellen legelterjedtebben használt védekező szerek a réz különböző vegyületei, továbbá elemi kén és egyes kénvegyületek. A 5 növények levélzeténe, általában a földfeletti részeire a védekező szereket leginkább permetezéssel, esetleg porozással viszik fel. A réztartalmú permelezőszerek közül legelterjedtebben a bordói lét alkalmazzák. 10 Jól hasznaiba Ló, pl. a bázisos vagy közömbös rézacetát is, továbbá a rézoxiklorid, rézoxidul, stb. Az elemi ként kolloidális vagy erősen diszperz .állapotban alkalmazzák. Vegyü-15 létei közül főleg a kalcium- és báriumpoliszulfidok használatosak. A rézvegyületeket általánosságban használják, minthogy többféle kórokozó ellen fejt ki védőhatást, mint a kén. A két-20 féle védekez őszért rendszerint külön-külön használják és csak olyankor permetezik ezeket együttesen ki, amikor a növényt egyszerre két olyan gombakártevő támadja meg, amelyek egyike ellen a réznek, a 25 másika ellen a kénnek van különleges védőhatása, így pl. a szőlőn egyidejűleg fellépő peronoszpóra ós lisztharmat esetében. A növények levélzeténe és általában a fe-30 lületi részeire kipermetezéssel vagy pl. porozással felvitt vízben oldhatatlan védőszerek hatását úgy magyarázzák, hogy ezekből az atmoszferiliák és a növényi nedvek együttes hatására felszabaduló iónok ad-35 szorpció révén hatnak a kórokozó gombák spóráira. Minél löbb ión kerül az oldalba, annál.jobb a hatás. Minthogy pedig a közömbös vagy lúgos vegyületek annál inkább oldódnak, minél savanyúbb kémhatású a növényiek levelein és egyéb felületi 40 részein levő nedvesség, ill. minél inkább marad ennek pH-ja 7 alalt, világos, hogy a közömbös vegyületek alkalmazása, a kedvezőbb oldódási lehetőség okából, általában előnyösebb, mint a lúgosoké. De az 45 is világos, hogy az oldhatóság fokozható, ha ÍV növények íevéteetén, ill. felületi részein olyan folyamatokat idézünk elő, amelyek hatására a felületi nedvesség pH-értéke mindinkább 7 alá kerül. Ilykép ke- 50 vesebb hatóanyag válik szükségessé, minthogy, különösen közömbös rézvegyülelekből viszonylag bőven jutnak a növények felületi részein levő spórák kicsírázjására bénítóan ható réziónok oldatba. 55 E meggondolásokra alapított nagyszámú kísérletből kitűnt, hogy ha rézoxidult és finom eloszlású elemi ként, célszerűen védőkolloidok jelenlétében, vízben szuszpendálunk, mimellett az így kapott permetle 60 pH-ja 7 vagy ennél csak 1—2 tizeddel magasabb, a kipermetezett lével 0.22»/o-os rézkocentráció esetén ugyanaz a hatás érhető el, mint a mintegy kétszer annyi, nevezetesen 0.50/0 Cu-t tartalmazó bordói 65 lével. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy a finom eloszlású elemi kénből keletkező savanyú vegyületek a rézoxidult viszonylag elég jól oldják, úgyhogy nagyszámú hatóképes rézion jut oldatba. 70