129544. lajstromszámú szabadalom • Viszkozitásmérő készülék

Megjelent 1942. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129544. szám. VII/a. VII/I. Oisztály. — K. 15444. alapszám. Viszkozitásmérő készülék. Kamarás Pál oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 28. A folyadékok tapadóképesség szerinti osztályozásánál szükség van arra, hogy a különböző tapadóképességeket (viszkozitás) megmérhessük. Az erre szolgáló mérőké-5 szülékek a viszkoziméterek. A tudomány a viszkozitás mérésére különböző elveken alapuló mérőkészülékeket használ. Ezek közül egyik legegyszerűbb, illetve 10 a legáltalánosabban elterjedi: az Engler-féle viszkoziméter, mely kifolyó edényből és felfogó edényből áll. A mérés úgy történik, hogy a vizsgálandó folyadékot a kifolyó edényből kifolyatjuk és mérjük, hogy az 15 időegységben mennyi folyadék ömlik a felfogó edénybe. Mivel a folyadék Miömlési sebessége a folyadéknak az edényhez és saját részecskéihez való tapadásától függ, így a kifolyó folyadék sebessége jellemző an-20 nak viszkozitására. Egy másik fajta, pl. a Marschalkó-Barnaféle viszkoziméter, mely lényegében a mérendő folyadékkal töltött edényből és a folyadékba merülő hengerből áll. A hen-25 gert a flolyadékban forgatjuk, amidőn a folyadék a henger forgatási irányával ellenrétes értelmű forgató nyomaiékot szolgáltat. Ez a nyomaték állandó forgási sebesség mellett arányos a folyadék viszkozitásával. 30 Vannak ezenkívül más fizikai tüneményeken alapuló viszkoziméterek is, mint a kapilláris viszkoziméter, a Kiesskalt-féle ejtösúlyos, az ingás viszkoziméter, stb. stb. Mindezen mérőkészülékek megegyeznek 35 abban, hogy a) csak a mérőedényükbe férő folyadék viszkozitását mérhetik, b) a mérendő folyadék homogenitásáról külön kell gondoskodni,, illetve hiánya hamis méréseket eredményez, c) a mérendő folyadék megváltozott, vagy megváltoztatott viszkozitásához külön mérési folyamat beállítása szükséges. Ezzel szemben a találmány szerinti mérőkészülék: a) a rajta átfolyó folyadék tetszés szerinti mennyiségének folyamatos viszkozitását mérheti, b) a folyadék áramlásakor annak homogenitását önműködően biztosítja azáltal, hogy a vizsgálandó folyadék folytonosan áramlik, másrészt, mert a mérés pillanatában a pillanatnyalig vizsgált folyadékmennyiség teljes egészében ki van téve a mérési elvet szolgáló mérőszerv hatásának. c) az időben változó összetételű, illetve konsziszteciájú folyadék viszkozitásának változását ilymódon a készülék követi is, hiszen éppen ez is egyik célja. A viszkozitás mértékegységét Engler-fokokban, vagy cenlipoisokban szokták megadni. A centipoiise a tudományos egysége az abszolút viszkozitásnak, míg az Englerfíok a gyakorlati technikában nyer alkalmazást; ez azonban nem abszolút viszkozitást jelent, hanem a mérőkészülék empirikus skálája szerint az abszolút viszkozitással ösmert összefüggésben van. A találmány szerinti viszkozitásmérő ké- 70 40 45 50 55 60 65