129543. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés a fékrudazatban változó áttétellel
2 129543. vonórúdnak a fékluskóknak a kerékabron' sokra fektetésére való (x1 ) útszakasznak cs a fékrudazatnak a féktuskók erős ráhúzásánál keletkező rugózásának megfelelő 5 \y± ) útszakasznak felelnek meg. Minthogy az (5) rúd a (3) fékemellyű mozgását a 9) hurok folytán ellenállás nélkül követheti, a (6) rúd (10) végpontja a (3) fékeméiiyű forgáspontja, ennélfogva a fékdugahv 10 tyű a teljes féklöket folyamán a nagy (g) emelőkarral fejti ki hálását a (7) vonórúdra. A 2. ábrán szemlélteiéit »üres;: helyiéiben a (8) teherváltóemelty ű be van kap 15 ísolva. A féktuskók felfekvéséig, mi ;i fékdugattyú (x) útjának és a (7) rúd (xj áljának felel meg, ismét a (10) pont a (3) Lékemeltyű forgáspontja. Eközben az (s) játék, mely a (8) tehierváltóemeltyíí és az 20 (5) vonórúd (11) ütközője közölt fennállóit, elhasználódott, úgyhogy ezentúl az (5) vonórúd (12) pontja a (3) fékemeltyű forgáspontja, mivel a (6) vonórúd hurokja folytán a (4) fékemeltyűről jobbfelé. lávolo-* 25 dik; ennélfogva a (2) fékdugattyú a kis (k) emelőkar révén húzza szorosan rá a féktuskókat. Ily esetekben a íékrudazat rúgözáislL ily'-,) értéke és ezzel a (2) fékduJ galtyú (y') útja sokkal kisebb, mint az (y), 30 illetve (yx ) értékek a »terhelt« helyzetben. A dugattyú (z') útja az (u) szakasszal kisebb a dugattyú (z) útjánál. Ugyanilyen a viszonyok a 3. és 4. ábra szerinti fékberendezésnél, melynél a (1) 35 fékemeltyű és az (5) és (ö) vonórudakat összekötő (14) emelő alkotta kulisszában a (13) betét a teher függvényében mozdul el és meghatározza a (2) fékemeltyű hatásos áttételi viszonyát. Minthogy a (3, 1.4, 40 5) és (6) rudak parallelogranimot alkotnak, a 3. ábra szerinti esetre, melyben a (13) betét játék nélkül szorul a kulisszába, a (3) fékemeltyű osztáspontjaként az eszmei (15) forgáspontot kapjuk. A. 4. ábra szerinti esetben a féktuskők ráfeklelése általában éppúgy történik, mint 55 az eszmei (15) forgásponton körül, míg a féktuskók ráhúzása — miközben az (s) játék felhasználódon, a (13) kő. beszorult a kulisszába, a (11) összekötőrúd szaggatottan raj zoll helyzetbe került — az eszmei (16) 60 forgásponton ál történik. Az »üres« véghelyzetben a dugattyú (z') útja a »terheli« helyzet (z) útjánál az (u) darabbal rövijdebb. , A találmány szerinti elrendezésnél {5—7. 65 ábra) mindkél (5) és (6) vonórudat — mint ahogy ezt fékrudazat számára javasolták — közvetlenül mindössze ,a (14) összekötőemelő köli össze. Az 5. ábra »terhelt« helyzetében — úgymint a 3. ábrán — a (3) 70. fékemeltyű osztópontja az eszmei (15) forgáspont, a fékdugattyú teljes útjaként az (x-|-y=z) utak adódnak. A (i. ábra szerinti »üres« helyzetben ellenben a (w) játék megszűnéséig, melynek 75 a (2) fékdugattyú (v) útja felel meg, az (5) és (6) vonórudak a (3) fékomeltyűt ellenállás nélkül kövelik, mixel az (5) vonórúd (20) ütközője a (14) rudat magával viszi. A (3) fékemellyű forgáspontja emel!- 80 lett a jobboldali (7) vonórúd, illetve a (18) fékrudazatállító (17) pontja. A dugalytyú további (x*) és (y') útjai a (3) fékemeltyű eszmei (19) forgáspontjával, — úgymint a fent leírt esetekben —- a fék tus»- 85 koknak a kerékabroncsokra való fektetésére szükséges (x,) út és az (y\) rugózás számára felhasználódnak a rudazatban. A dugattyú említett (v) útja, melyet el ölökéinek nevezhetünk és mely előlöket fo- 90 lyamán a (4) fékemeltyű, valamint a (7) rudak és ezzel a féktuskók teljesen nyugalomban vannak, a fékrudazatnak a különböző nagyságú dugattyúerők által előidézett eltérő rugózásait kiegyenlíti. 95 A (v) előlöketet a következőképen határozzuk meg: 45 terhelve: ráfektetési löket x"> rugózási lökeL +y> A dugattyú teljes lökete=z üresen: ráfektetési löket x' rugózási löket -f-y' előlöket = -r v A dugattyú teljes lökele- z 100 50 A beállítás a járművön a legegyszerűbb közőjének beállításával ugyanakkora végmódon történik. Induljunk ki a megmért ső (z) löketet állítunk be. »terhelt« (z) lökettől, amikoris az üresr A (13) kulisszakő és (14) emeltyű közötti, 105 helyzet számára az (5) vonórúd (20) üt- a »terhelt« helyzetről az »üres« helyzetre
