129539. lajstromszámú szabadalom • Kalapácsos zúzógép

2 129 5 39. korolt aprítóhatás is sorról-sorra növekszik. A találmány szerinti gép egy célszerű foganatosítási alakjánál a gépet két rész-5 bői készíthetjük. Ezek egyike az aprítandó anyag előtörésére és felbontására való, és köpenyében szitafelület van elhelyezve, melyen a már kellő finomságára aprított anyagrészecskék eltávolodhatnak, úgyhogy 10 a gép második részéhez, a kiőrlőrészhez, csak a még kellőképen fel nem aprított anyag kerül. Az ilyen elrendezésnél a kiőrlőrósz tehermentesül, mert rajta nem kell a már kellő finomságra előzetesen 15 megőrölt anyagot feleslegesen áthajtani. A találmány szerinti gép egyes kalapácssorait vagy valamennyi kalapácssorát -•többrészes gép esetén célszerűen csak az utolsó, kiőrlőrész kalapácsait — előny ö-20 sen szabályozhalóvá tesszük, amit a találmány értelmében legegyszerűbben úgy valósíthatunk meg, hogy a kérdéses kalapácssorokal tengelyirányban elállíthatóan alakítjuk ki. A bővülő köpeny alkalmazása 25 folytán ugyanis a kalapácsok tengelyirányú elállításával változtathatjuk a körülforgó kalapácsvégek és a köpenyfal közöLli hézagot, amivel az őrlés finomságát befolyásolhat j u k. 30 A találmány tárgyát egy példában csatolt rajz kapcsán ismertetem részletesebben. E rajz 1. ábrája a találmány szerinti zúzógép egy példaképen! foganatosítási alakjának 35 tengelymenti metszetét, 2. ábrája pedig a tengelyre merőleges síkkal való keresztmetszetét mutatja, míg a 3. ábra a gép egy verőkalapácsát balol-40 dalán, elölnézetben, jobboldalán pedig oldalnézetben tünteti fel. Az 1. és 2. ábra szerinti gép forgathatóan ágyazott, végén szíjtárcsát hordó, vízszintesen elhelyezett —1— tengelyére, 45 nyolc egymásutáni sorban, önmagában véve ismert módon, lengethető —2— verőkalapácsok vannak erősítve. Egy soron belül a szóbanforgő kiviteli példánál, mint a 2. ábra mulatja, négy, egymáshoz képest 50 szimmetrikusan elhelyezeti —2— kalapács van, de alkalmazhatunk természetesen soronként ettől eltérő számú kalapácsot is. A sorolv száma az elérendő munkateljesítménytől és őrlési finomságtól függ. 55 A —2— kalapácsok, mint a 3. ábrán látható, ugyancsak önmagában véve ismert módon, lépcsős oldalfelületűek lehetnek. A —2 -- kalapácsokból álló verőszerkezetet a találmány szerint a kúpos —4— köpeny veszi körül. A —9— betápláló nyílás e köpeny szűkebb keresztmetszetű végé- 60 nél, az első kalapácssor előtt van elhelyezve. A kalapácsvegek és a köpenyfal közötti hézag, mint az 1. ábrán látható, minden kalapácssorban azonos nagyságú, vagyis a kalapácsvégek körülfordulási pá- 65 lyája sorról-sorra növekvő átmérőjű. A fentiekben ismertetett gép működése ' a következő: A —8— nyíláson ál betöltött aprítandó anyagdarabok az első kalapácssor kalapácsainak hatókörzetébe kerül- 70 nek, mely kalapácsok őket ismert módon aprítják. Az aprítás folyamán a kalapácsok forgássíkja irányában, vagyis az—-1-— tengelyre merőlegesen, a —4— köpeny falára hajított részecskék, felcsapódási me- 75 rőlegességükhöz szimmeirikusau, olyképen pattannak vissza a köpenyfalról, hogy sebességüknek tengelyirányú összetevője is van, tekintettel arra, hogy a köpenyfalak a találmány értelmében szöget zárnak be 80 a forgástengellyel. Ilymódon a beadagolt részecskék egyik kalapácssor hatókörzetéből a másikéba jutnak, és így egymásután ki vannak téve a különböző egymásmögötti kalapácssorok apríLóhatásának, g5 mely ä kalapács végek növekvő kerületi sebessége következtében szintén sorról-sorra fokozódik. Eképen az anyagrészek, folytonos és mind finomabb aprításuk közben, tengielyirányban végigvándorolnak a talál- 90 mány szerinti gépen, és ebből az utolsó kalapácssor után aprított állapotban kivezethelők. A rajzon példaképen ábrázolt találmány szerinti gép kétrészes. A fentiekben is- 95 mertetett első, előtörő rész utolsó kalapácssorának környezetében, a köpenyfal megfelelő áttöréseiben —6— és —7— szitafelülelek vannak elhelyezve, amelyen ál. a gép belsejében levő levegői forgómoz- 10

o gásba hozó és ezáltal centrifugális szellőzőként is működő —2— kalapácsok állal létesített légáram a már a kellő finomságára aprított részekel kiviszi. Azok a részek viszont, amelyek a —6, 7— sziták 105 nyílásain még nem tudnak átmenni, a köpeny mentén tengelyirányban továbbhaladva, az előző előtörőrész folytatását képező második részbe, a kiőrlőrészbe jútnak. Ez ugyancsak kúpos —5— köpenyt no és ebben az —1— tengely segítségével forgatható —3— lengőkalapácsokat tartalmaz. A - 3— kalapácsokból álló verőszer-