129533. lajstromszámú szabadalom • Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor

Megjelent 1942. évi május hő 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129533. szám. VIlI/c. osztály. — B. 14970. alapszám. Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor. Behr Menyhért asztalosmester, Budapest. A bejelentés napja: 1040. évi december hó 17. A fekvőhellyé átalakítható, ismert ülőbútoroknak az a hátrányuk, hogy az ülőlapjukat oly szélesre kell készíteni, mint amilyen szélességet a fekvőhely megkíván, 5 minek folytán az ülőbútor oly mély lesz, hogy az ülő személy nem tud a háttámlának támaszkodni. Ezen a hátrányon segít a találmány. Ennek lényege az, hogy k bútor fekvőfeJiilele két részből van összelő téve, melyek 'egyike a háttámlához van rögzítve, míg a másik felülelrészt maga az előrehúzható ülőlap alkotja, mely utóbbi, ülőbútorrá alakított helyzetben, hátsó részével a rögzített felületrészre fekszik, 15 fekvőhellyé átalakított helyzetben pedig a rögzített felületrész folytatásaként, annak síkjába van állítva. A találmány, a csatolt rajzon, példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, 20 éspedig az 1. ábra az ülőbútor keresztmetszete, a 2. ábra a bútor keresztinél szele, fekvőhellyé átalakított helyzetben, a B. ábra a bútor egy részének távlati 25 képe az ülőlap eltávolítása után, a 4. ábra az ülőlap egyik szélső' részének távlati képe, az 5. ábra pedig részletrajz, nagyobb léptékben. 30 A rajzon —a— jelöli a bútor háttámláját, —d— az oldaltámlát, —b— pedig az ülőlapot. A bútor íekvöfelüleíe egyrészt a —b— ülőlapból, másrészt pedig az —a— háttámlához rögzített —c— kiegészítő fe-35 lüietrészből van összeléve, mely utóbbinak az —a— háttámlához csatlakozó, két oldalrészéből, a —c— felület síkjában, az —f— oldalléc nyúl előre, amelyhez —g— vezetősín csatlakozik lépcsőzetesen. A —c— felületrésznek és az —f— oldallécnek találkozásánál az oldallécben a csapágyul szolgáló —h— kivágás van alkalmazva (5. ábra). A —b— ülőlap az —a d— támláktól különállóan készül és elörehúzhatóra van kialakítva. A háttámlához csatlakozó, hátsó részén a két oldalszéléből egy-egy —4.— csap áll ki, mely fekvőhellyé alakított helyzetben a —h— kivágásba fekszik. Az ülőlapnak mellső részén, kétoldalt, alul, egy-egy —k— csúszópofa van, mely a —g— sínen vezetődik. Ülőbútorrá alakított helyzetben a —b— ülőlap hátsó széle az —a— háttámlának fekszik, ós a lap hátsó része, mely alsó oldalán a rajzon nem ábrázolt görgőkkel van ellátva, a —c— rögzített felületrészre támaszkodik (1. ábra). Ha a bútort fekvőhellyé akarjuk átalakítani, akkor a —b— ülőlapot előrehúzzuk addig, míg csak az —i— csapok az —f— oldallécek —h— kivágásába nem ugranak: ugyanekkor a —k— csúszópofák a —g— vezetősinekről lecsúsznak (2. ábra). Ebben a helyzetben a —b— ülőlap és a —c— rögzített felületrész, egymás folytatásában, egy síkba kerül és együttesen alkotják a fekvőfelületet. Az ülőlap most a —h— ágyazásban elhelyezkedő —i— csapok körül felhajtható. Ha a fekvőhelyet ismét ülőbútorrá akarjuk ala-40 45 50 55 60 65 70