129479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidos ércek színítésére
2 129479. zeljük be vagy más, olcsóbb, kénmentes és kevés hamujú fűtőanyaggal állítjuk elő. Minthogy azonfelül ennél az eljárásnál a szinitő gázoknak sem tömege, isem össze-5 létele nem változik, az 'eljárás alkalmas vasérceknek vagy hasonló érceknek hidrogénnel, nitrogénnel és más gázokkal kevert szénoxiddal való iszmitéséra a szokásos berendezésekkel (nagyolvasztó, légmelegítő, 10 gázgépek, slb.) ellátott heveny-nagyolvasztókban, mert tetszőleges mennyiségű nitrogén jelenté le vagy hozzáadása sem változtat a szinitő gáz mennyiségén és összeíélelén, tekintve, hogy a nitrogént sem a szén-15 sav kimosása, sem szinitése nem érinti. Az eljárás egyszerűbbé válik, ha mindjárt az egész, színsavat kimossuk és egyik felének eltávolítása ulán a másik felét — vagy evvel egyező mennyiségű máshonnan 20 származó szénsavat -— izzó' szénen vezetjük át s az így nyert szénoxidot egyesítjük a kimosás után megmaradt gázmaradékkal. Ez esetben is az 'eredeti mennyiségnek és 10 m3 CO, + 30 m3 CO -f 25 mely az ércszinilés előtt 40 m3 CO-t tártaim 20% kiválasztása után mar. 8 m3 CO ? 21 m3 CO A széndilsílóban a 8 m3 C0 2 -ből szén felvétele következtében 16 m3 CO keletkezik, 30 úgy hogy az eredmény7 40 m3 CO + 48 in3 N, = 88 m 3 gáz, melynek szénoxidtartalma annyi, mint a szinitő gázé eredetileg volt, nitrogéhlarlalma és összes térfogata azonban kisebb 35 amazénál. A következő körfolyam során a nitrogén tartalom 0,8-48 = 38,4 m3 -re összetételnek megfelelő mennyiségű és összetételű szinilőgázt kapunk, éppúgy, 55 mint az előbb |említett eljárásnál, de a széndúsíló jóval kisebb méretű lehet, meri nem kell feldolgoznia a szénsav második felét tartalmazó egész gázmaradékol, hanem csak a szénsavnak' ezt a második felél. 60 magát. Az 'eljárást tovább is egyszerűsíthetjük, ha a szénsav kimosásától eltekintünk s kiválasztjuk a gáznak oly tört részét, hogy a maradék, izzó szénen ál vezetve, az eredeti- 65 nek megfelelő szénoxidlarlahnú szinilőgází; szolgáltasson. Emellett a kiválasztott gázmennyiségnek megfelelően a nitrogén tartalom nullára, az egész gáztérfogat pedig az állandó szénoxidlérfogatra csökken 70 mindegyik körfolyam alatt. Ha például a körfolyamban mozgó gázokban az ércszinilés mán CO :C02 = 3 : 1, úgy a. kiválasztandó gázrész 20%. Eszerint az esetben, ha a gáz összelélele: 75 G0 m3 N 2 = 100 m 3 gáz, ázott, az eljárás a következőképen folyik le: ad 18 m1 N 2 = 80 m s gáz. csökken, az összes gáztérfogat pedig 80 40 -L 38,4 = 78,1 m3 -re.' Széndioxid, illetőleg széndioxid tartalmú gázok helyett a körfolyamban hidrogént, vagy hidrogéntartalmú gázokaL is használhatunk az ércszini léshez. Az eljárástól nem 85 érintett nitrogént figyelmen kívül hagyva, az ércszinilés nagyjából a következőképen, megv végbe: Fe, O, 12 14, = 2 Fe 9 II, 3 ILO A vízgőzt kiválasztjuk s felél -- vagy evvel egyező mennyiségű máshonnan származó 40 vízgőzt — izzó szénen vezetjük át, mi• mellett 1,5 II 2 -[- 1,5 CO (vízgáz) keletkezik. A. CO -|- H 20 = H 2 ± C0 2 egyenlet szerinti CO — átidakííás útján a 45 vízgázban tartalmazott szénoxidoL szénsavvá változtatjuk és ezt kimosással eltávolítjuk. Ebben a folyamaiban elhasználódik az ércszinitéskor képződött vízgőz második fele — vagy evvel egyező meny-50 nyiségű máshonnan származó vízgőz — és további 1,5 H2 keletkezik, ami a vízgázreakció alkalmával keletkezett 1,5 H2 -vel és az ércszini téstől nem érinteti 9 HVvel egvütf kiadja az eredeti hldrogénmennvi- 90 séget (12 H2 ). Eszerint szénoxid és hidrogén keverékei, valamint általában szénoxid- és hidrogéntartalmú gázok is használhatók az eljáráshoz. 95 Szénoxidfartalmú gázok megújítása sokkal egyszerűbbé, válik, ha az ércszinitőbenendezést villamos nagyolvasztóval vagy heveny-nagy olvasztóval, aknáspeistlel vágy más olvasztókemencével vagy külön iszén- 100 oxidfejlesztővel kapcsoljuk össze s ezt tiszta oxigénnel vagy nagy oxigén tártai mű levegővel tápláljuk, úgyhogy a torokgázok majdnem kizárólag tiszta szénoxidból vannak vagy legalább is nagy szénoxidtártai- 105 muk van. Ez esetben az eljárás az ércszi-
